Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van az, hogy teljesen más témán vitatkozunk és a férjem mindig a családomat kezdi el pocskondiázni?
Te választottad őt, viseld is érte a következményeket.
Elég genyó dolog ez tőle, de mi van, ha igaza van? És csak a sértettség beszél belőled, mert nem mersz szembenézni a valósággal?
"Miért van az, hogy teljesen más témán vitatkozunk és a férjem mindig a családomat kezdi el pocskondiázni?"
Mert:
1.Fejletlen a vitakészsége, az eszköztára kimerül a szidalmazásban.
2.Le akar uralni, nem érdekli az álláspontod.
3.Nem képes elismerni mást a saját igazán kívül.
"Olyan vagy mint anyád..."
Ez egy rendkívül romboló mondat lélektani szempontból, mert aláaknázza az érzelmi alapjaidat.A célja nyilvánvalóan nem az egyenrangú konfliktuskezelés elősegítése.
A férjed nem tisztel.
Esetleg próbáltad már megkérdezni ezt tőle?
(ne légy már olyan, mint anyád :))
Akinek nincs érve, az pocskondiázik, személyeskedik, és mocskosul játszik. Amint rátér a családodra, veheted úgy is, hogy megnyerted a vitát, mert az érvei értelmi részét ellőtte, és nincs más a tarsolyában.
Megjegyzem hihetetlenül tahó dolog az ilyen.
Egy éretlen, egoista személyiség aki nem tud vitázni, sem "veszíteni", belátni, hogy esetleg nem volt igaza. És nem is túl eszes ha gyakran olyan vitába száll amiben szinte mindig ő kerekedik alul az érveivel, vagyis vita közben kiderül, hogy nincs igaza, elfogytak az ésszerű érvek ezt pedig nem bírja felnőttként beismerni hanem újabb támadásba lendül a pocskondiázásba.
De minek mentél hozzá ha így vélekedik rólad és a családodról?
Röviden: mert unintelligens majom.
Nekem egyszer szidhatná a szülimet, utána repülne mindenestül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!