Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Baj, hogy én "érdekházasságot" akarok szerelmi házasság helyett?
Szeretnék férjhez menni és gyerkeket szülni, de azt tapasztaltam, hogy sok házasság úgy működik, hogy az egyik fél általában csendben tűri a másik fél hülyeségeit (basáskodás, megcsalás, szenvedélybetegség, felelőtlenség), mert "annyira szereti". Nem akarom egy nap én is úgy végezni, hogy ha egyszer kivülről látnám magamat, csak facepalmolnék.
Én inkább "hideg fejjel" választanék egy jó "férjanyagot". Értsd: Vonzódom hozzá külsőleg, jó vele a szex, van közös témánk, hasonló jövőképpel rendelkezünk (ne az legyen, hogy az egyikünk falun akar élni három gyerekkel, a másik pedig negyvenéves koráig karriert akar építeni és szórakozni), hasonlóan gondolkodjunk a nemi szerepek és a gyereknevelést illetően (a nő karrierje az anyaság és a légkör megteremtése vs a házimunka és a gyereknevelés közös feladat)
Egy barátnőm társkeresőn ismerkedett meg a férjével, ahol meg volt adva szigorú paraméterekben, hogy vele hasonló korú, diplomás (nem sznobizmus, de azt tapasztalta, hogy a férfiaknak kisebbségi érzése lesz egy náluk jóval képzetebb nővel szemben) férfi legyen, aki szeret utazgatni és érdekli a művészet (színház, irodalom, klasszikus zene, festészet stb.). Aztán szinte be lett ütemezve az életük: fél év után összeköltözés, egy év után eljegyzés, másfél év után esküvő, és most, két év után, babát akarnak. Nem hiszem, hogy szerelmesek egymásba, kb olyan mintha hozzámentél volna a legjobb barátodhoz, akivel lefekszel, meg családot tervezel, meg a nevét viseled, és akivel beszélgetsz. Nekem mondjuk tetszik ez a felállás.
Azért a szerelmi házasságot ne vegyük alá a csak vonzalmon alapuló vagy elsietett házassággal. Én is szerelemből fogok hozzámenni a most még vőlegényemhez, mégsem lesz az a kategória, hogy a szerelem égisze alatt az egyikünk el van nyomva meg nagy áldozatokat kell hozni. Én úgy voltam vele, hogy a szerelem kell a házassághoz, mert a szerelemmentes házasság gondolati szinten oké, de ha vmelyik fél szerelmes lesz, borulni fog minden. De egyszerűen nem tartottam volna fenn kapcsolatot vonzalom ellenére sem olyan emberrel, akivel nagyon másképp gondolkodunk alapdolgokban. Nekem pl. fontos volt, hogy max. 2 gyereket akarjon, hogy Bp-n akarjon élni és Bp-n se nagyon a periférián, hogy művelt, tájékozott, intelligens legyen, ne legyen anyu pici fia, akarjon házasságot, ne legyen bigott vallásos stb. Ha láttam volna a páromon, hogy nem ilyen, megszakítottam volna vele a kapcsolatot a magam érdekében.
Szóval sztem arany középutat kell találni és nem beleugrani egy kapcsolatba gondolkodás nélkül.
Igazából normális, ésszel élő ember a szerelem MELLETT ezeket is mérlegeli, mielőtt házasodik. Merthogy a szerelem önmagában baromi kevés, pláne, hogy egy idő után alább is hagy. Kell az azonos jövőkép, hasonló beállítottság, hogy hasonló legyen a temperamtum és jól működjünk együtt, különben a szerelem elmúltával garantáltan annyi az egésznek.
Csak hát ja, sok a hülye, aki a lila ködön nem lát túl.
Nem látok ebben semmi rosszat - jót se.
A két megoldás egyáltalán nem zárja ki egymást, szerelmes se leszel olyanba, akivel a helyzetetek, meg a hátteretek túlzottan eltérő lenne.
Gondolom, nem is voltál még soha.
Nem hiszem, hogy ezek ennyire paraméterezhető dolgok-
A veszély meg ott lesz, ahogy valaki írta - mégis, mindenek ellenére eljön a szerelem az egyik félnél, és hidd el - borulni fog minden racionális tervezés.
A napokban olvastam itt egy kérdést, hogy a mostani külföldi kulimunkát akarja folytatni a diplomája ellenére, mert szerinte ez jobb lesz majd a gyerekeiek - akik még nincsenek.
20-30 évre tervezni... macerás dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!