Normális ez a helyzet ennyi idő utan, vagy én aggódom túl a helyzetet?

Férjemmel 8 éve vagyunk együtt, ebből már 5 eve házasok vagyunk, van egy 4 és 5 éves lányunk. Otthon harmonikus a helyzet, a férjem a legjobb baratom, mindent megbeszélünk, nagyon nehez időszakokban is mellettem állt és segített, havonta egyszer biztosan elmegyunk kettesben, évente 2szer pedig 3-4 napra, szintén kettesben. Én nagyon ölelgetős, szeretetkimutatós típus vagyok, ő viszont nem. Anno amikor megismerkedtunk, sokat és intenzíven udvarolt, az viszont mára alább hagyott. Igaz, reggelente sokszor miutan elindult munkába, küld nekem szivecskes uzenetet, de spontán ritkán ölel meg, vagy mondja ki, hogy szeretlek. Én ezt már többször is szóvá tettem, olyankor azért belehúz, de után ez idővel újra visszül. Programokat többynire en szervezek, amibe ő nagyon szívesen belekapcsolódik, élvezi is. A szexuális életünk is rendben.

Azon aggódom igazából, hogy nem lehet-e, hogy ez az érzelmi "nem kinyilvánítás" a részéről nem vezethet e nagyon rossz irányba? Az is eszembe jutott már, hogy mi van akkor, ha én vagyok ebben a dologban tul követelező, ahelyett, hogy örülnék annak, hogy ennyi után is ilyen jó társai vagyunk egymásnak. Mi erről a véleményetek?

Előre is köszönöm a válaszokat!