Miért nem elterjedt szokás, hogy a házaspár két tagja minden évben néhány hetet külön tölt egymástól kikapcsolódásként?

Ezt a párhuzamot nem is értem minek erőlteted, teljesen nonszensz, és arra utal, h semmi reális képed nincs a világról.

A munka az egy szükséges nyűg, azért cserébe h ne halj éhen. Az ember által kitalált, teljesen mesterséges dolog, a természetben nincs ilyen szokás, h 9 órát döglünk egy irodában a semmiért, valami hülye öltönyös majom parancsainak eleget téve.

A házasság ezzel ellentétben az ember szocializálódása után bejött, természetes jellegű kapcsolat férfi és nő között, az őskor óta jelen van (nyilván akkor még nem volt meg ez az unalmas hacacáré meg papírmunka jellege az egésznek, de az életreszóló kapcsolat, már akkoriban kialakult). Ez tette lehetővé hogy a két fél legalább 5-6 éves koráig életben tartsa az utódját, és így az adott törzs ne haljon ki.

Ez persze a nyers pszichológia, de igazából majdnem erről van még szó ma is. Két fél egymás támasza, és nem hátráltatója (mint mondjuk egy főnök) kell hogy legyen.

Ha a szabadidődet nem az élettársaddal akarod eltölteni, ugyan kivel?

Egyébként meg ki tiltaná meg azt, h a haverokkal elmenj nyaralni egy hétre. Senki. De ettől még nem lesz standard a dolog, az emberek általában házastársukkal szeretnek és tudnak a legjobban kikapcsolódni, a közös szokások, a szeretet, szerelem, meg persze a szex azért eléggé közrejátszik ebben.

Nalunk ez igy mukodik:-)Minden evben elmegyunk egy hetre nyaralni kulon es persze par honappl kesobb kettesben is, de en hulyet kapnek ha nem nyaralnatnek egy hetet a barataimmal:-)

Sztem kell az egy het kulonlet es ugyan a ferjem nem ert velem egyet, megis belemegy mert felfigta, h nem is olyan rossz az az egy het egyedul:-)

Mindnkinek mások az igényei, miért baj az, ha a házasok nagy része szereti az idejét együtt tölteni, és kikapcsolódásként éli meg ezt az időt? Ugyanígy miért lenne baj, ha az az igényetek, hogy évente valamennyi időt külön töltsetek? Csináljátok, ha nektek meg úgy jó.

Mi azt is nehezen bírjuk, ha külön kell lennünk pár napot, nemhogy heteket, ugyanakkor arra is figyelünk, hogy mindkettőnknek meg legyen a saját ideje is itthon, de ebben nem akadályoz minket az, hogy egy szobában vagyunk:)

kicsit félresikerült a kérdés megfogalmazása, de attől még érthető.

"Ha a szabadidődet nem az élettársaddal akarod eltölteni, ugyan kivel?" hát mert talán nem jo dolog pl. kapcsolat- és társfüggőnek lenni és nem a férjre/aktuális partnerre kell alapozni épiteni a saját boldogságunk, hanem sok más értékes emberi kapcsolatra is épiteni, és ha már alapozni, akkor azt meg önmagunkra.

azt sem értem, aki számára ismeretlen a szürke hétköznapok fogalma.. mondom ezt egy romantikus beálitottságu nőként.