Ti mit tennétek? A férjem véletlenül megütött.

10-es: nem tudsz szöveget értelmezni vagy mi van?

A kérdezö férje ALUDT, ÁLMÁBAN ütötte meg a feleséget!!!!!

Én a múltkor álmomban futottam, és szétrugdostam szegény párom, mire fel tudott kelteni. Kék-zöld lett a lába reggelre. Persze rémesen sajnáltam, ő meg nagyon röhögött. Gondolhatod, hogy nem akartam megrugdosni a párom, és ébren sosem bántanám.

Ugyanez történt nálatok is. Túlspilázod.

Mit tennék?

Leginkább semmit.

Mégis milyen opciókon gondolkodsz? (őszintén remélem, hogy nem valamilyen bosszún vagy feljelentésen...)

Beszélgessetek sokat, ennyi a titok.

Egyébként nekem egyszer volt olyan, hogy hajnalban én már ébren voltam, mozgolódtam, keltegettem a férjemet (nem ráztam vagy ijesztettem meg!), erre fordult egyet ő is meg én is és bizony a könyökével akkora monoklit csinált, hogy nem győztem pár napig magyarázkodni meg alapozózni :)

Van ilyen, emberi dolog, a kisfiammal is már fejeltük le egymást véletlenül- ezek apró balesetek vagy figyelmetlenségek.

Mondd el neki, hogy nem haragszol rá, tudod, hogy nem szánt szándékkal tette, és hogy szereted őt. Mellette állsz, ebben a sz*r helyzetben is. Esetleg ajánld fel, hogy nézzetek másik munka után, ha ennyire kikészíti a párodat a főnöke...

Nálunk is volt ilyen, mikor édesanyám nagyon beteg lett, folyton hadonásztam álmomban, rugdostam, stb. Egyszer be is vertem egyet a páromnak álmomban, neki is lett egy monoklija.

Egyáltalán nem haragudott, hiszen tudta, hogy sosem ütöttem volna meg szánt szándékkal, de az sokat segített, hogy mellettem állt a nehéz időszakban.

Ó, hány ilyen véletlen sérülésem volt nekem is. Egyszer felső polcról akart levenni valamit, én mögé sétáltam, de nem hallotta. Ahogy megfordult, könyökkel szemen vert.

Máskor gokartnal kipördült és belém csapódott. Nekem az öv szétégette a nyakamat, ő elharapta a nyelvét.

De olyan is volt, hogy álmában úgy megszorította a karomat, hogy reggel is látszott a nyoma. Semmire sem emlékezett.

Vagy a hűtőben pakolt guggolva, én felette átnyúlva kivettem valamit a szekrényből és nyitva hagytam az ajtót. Felállt, megfordult, arccal bele az ajtóba.

A legszebb mégis az volt, amikor a szemhéjamat tetováltattam és kértem, hogy kísérjen haza, mert nem látok ki a szemem helyén levő résen. Álltunk az ajtó előtt, kereste a kulcsot, amikor megérkezett a szomszéd. Rám nézett (bucira dagadt, kékülő szemek), dühösen a férjemre, majd sajnálkozva rám. A férjemnek azóta se köszön :)