Lehet-e 10 ev egyutteles utan ujrakezdeni?

Szerintem ideje lenne felnőnöd.

Neked nem elég, hogy a férjed mindent megtesz érted, (lényegében kihasználod őt), hanem valami tökéletes férfiról ábrándozol, aki szintén bálványoz, de mellette még művészlélek is, "mint te". Minek vagy együtt a férjeddel? Szerintem egy ilyen pasi megérdemelné, hogy valaki olyannal legyen, aki tényleg őt akarja. A honvágyad teljes mértékben megértem. Na de egy idő után el kell fogadni, hogy az éjjeli beszélgetések, a sátorozások nem tartanak örökké. Ez az ideális pasi keresése meg baromi éretlen, ne is haragudj.

Váljál el, gyere haza, ha ezt akarod. Szerintem a fejedben belemásztál egy olyan csapdába, amiből nem nagyon tudsz már jól kijönni. Ha elválsz, az lesz a baj, ha maradsz, akkor meg felemészted magad. Szerintem a fejedben rakj előbb rendet, aztán az életedben...

Hasonlóan vagy a legjobb barátnőmhöz.

Neki azt mondtam, hogy vagy vesz egy mély levegőt, véget vet a jelenlegi kapcsolatának és akkor azt kezdi el csinálni amire vágyik, ahol vágyik erre, akikkel stb....

Vagy pedig elfogadja jelenlegi életét, felfedezi benne az értékes dolgokat és akkor nem néz vissza.

Ugyanígy, ha az első mellett dönt, akkor már nem sóvároghat azon, hogy "mi lett volna ha"...

Ha mindig minden döntésünkön sóvárognánk, hogy "mi lett volna ha" valószínűleg mindent bánnánk.

Amit tehetsz az az, hogy döntessz és utána ELFOGADOD A HELYZETET. Ha nem tudsz elfogadni, egész életedben sóvárogni fogsz valami elérhetetlen miatt....

Szia ! :)

Én mindenképpen időt adnék magamnak, mert én úgy gondolom hogy az idő megoldja. Kétlem hogy ezt egyik napról a másikra kéne eldöntsd, lehet ez egy hullámvölgy nálad.

A másik dolog pedig, és nem elszomorítani akarlak, de egyszer mindenki meg kell komolyodjon, meg kell állapodjon (már ha akar féjet, családot).

De miért nem utazol sűrűbben haza ha az anyagiak adottak? Vagy munka nem engedi? Mert éppenséggel megoldható lenne.

Vagy a másik megoldás hogy beszélgess férjeddel, beszéld ezt így meg vele ha lehet (!) és hátha igyekszik majd ő is a kedvedben járni hogy "othon" érezhesd magad.

Meg a komrpomisszumok kötése is fontos egy ilyen helyzetben.

Minden esetre gondold meg, nekem is volt hasonló helyzetem, viszont én egy bő fél év után döntöttem úgy ahogy. Én is ajánlom neked a dolgok alapos átgondolását, nehogy megbánd ! :)

Sok sikert és kitartást és dönts úgy ahogy kell !! :)

Egyszerű: e se nem egoizmus,

se nem más.

Két külön kultúra nem egyezik.

Nagyobb a honvágyad, mint a szereteted.

Ennyi és nem több.

szerinte felesleges, ha egyszer gyerekunk lesz magyarul tudjon! Azota valtozott a velemenye, de ketelkedem. "

Kedves Kérdező!

Ha mégis együtt maradtok, s gyereketek lesz, akkor a magyr anyanyelvével és az apjának a nyelvével elképesztő lehetőségeket kap!

Valósznű, hogy a férjed végül is erre rájött.

Amúgy majd rajtad múlik, hogy kétnyelvű lesz-e a közös gyermeketek, hiszen veled fogja tölteni a nap legnagyobb részét.

A húgom Írországba ment férjhez. A férje angoltanár.

A közös fiaik az anyjuktól megtanultak magyarul, az apjuktól angolul. Amikor viszont az anyjukkal beszélnek, akkor magyarul beszélnek, amikor az apjukkal, akkor angolul. Miközben tolmácsolnak a két szülő között. :-)

Talán rájött a férjed, hogy milyen különleges és csodálatos ajándékot kapnak majd a gyerekei, ha magyarul is tudni fognak.

Sok sikert nektek, hogy túlessetek a krízisen. Lehet, hogy csak benned játszódik le ez a depresszió.

Tudod-e, hogy vannak, akik Győrben élnek, a szüleik Budapesten, s nem találkoznak többet, mint te és a szüleid, rokonaid, mégsem depressziósak, nem hisztiznek, nem gyártanak maguknak mindenféle lelki traumát? :-)