Házasok volt már olyan hogy a házasság alatt szerelmesek lettetek egy másik férfibe is úgy hogy közben a férjetek is szerettetek. Mi a megoldás ilyen szituban? Mind2 szerelem viszonzott

Voltam hasonló szituációban még jóval azelőtt, hogy összeházasodtunk, de az azért tudott kialakulni, mert nem voltak rendben köztünk a dolgok, és nem beszéltünk róla. Ha nem hiányzik valami a már meglévő kapcsolatból, akkor nem alakul ki vonzalom mással, ez pedig akkor alakulhat ki, ha nem kapunk meg valamit, és el kezdjük a kapcsolaton kívűl keresi, mert nem tudjuk, hogy máshogy is lehet. Nálam legalábbis ez volt. Az eredménye az lett, hogy majdnem elveszítettem a párom, akivel akkor jöttünk rá mindketten, hogy mennyire fontosak vagyunk egymásnak, és változtattunk ezután sok mindenen. Tulajdonképpen innen indult igazán a kapcsoltunk, innentől kezdve töltöttünk együtt igazán időt, alakítottunk ki igazi, szívből jövő közös terveket, megtanultunk kommunikálni, beszélni egymásnak az érzéseinkről, meg még egy csomó mindent.

Amikor 1,5 évre rá feleségül kért, majd 2 hónap múlva megvolt az esküvőnk, boldogan mondtam igent, és teljesentudatában voltam az elköteleződésnek. Házasság mellett nekem nem fér bele az, hogy kívűl keressem a boldogságot, vagy a boldogság egy ilyen részét, ezért nem is engedek közel magamhoz sem fizikai, sem lelki értelemben senkit, csak a férjem, hiszen tettem neki egy ígéretet. lehet, hogy nekem olyan szempontból könnyebb, hogy mi még a házasság előtt túlestünk ezen a fázison. Nem könnyű a helyzeted, és úgy is te fogsz dönteni, de az tud bejönni egy ajtón, akit beengedsz. Ha fontos még a házasságod, én becsuknám a helyedben azt az ajtót a másik pasas előtt, és sokkal szélesebbre nyitnám a férjem előtt.

Amelyik kapcsolatba energiát fektetsz, az fontossá válik. A jó házasság munka is egyben, olyan értelemben, hogy időt és energiát kell szánni egymásra. Beszélgetni, közös programokat csinálni, újabb és újabb közös pontokat találni, közös célokat kitűzni, együtt tervezgetni, beszélni azokról a dolgokról, amik fontosak neked, és meghallgatni őt azokról, amik meg neki fontosak, ezekben közös pontokat találni.

Kérdező, gyereetek van már? Mióta vagytok házasok? Mióta tart a dolog a másikkal? Neki van kapcsolata/felesége?

Dehogy esnél teherbe, védekezni lehet.

Nagyon gondolj bele, hogy ha kiderül mit veszíthetsz. Akkor sokkal nagyobb gondban leszel, mint most.

Nekem a gondom, az is volna, hogy a szerelmednek nincs párja és családja, így nagyon rád telepedhet, téged egyre nehezebb helyzetbe tenne a szitu.

De ha vele megtudod ezt beszélni, hogy ő mit vár el és neked nem terved elhagyni férjedet, és tudsz abszolut óvatos lenni, és lelkiismereteddel megbírkózni, akkor kényeztesd magad egy kicsit.

Szia,

Bár régi a kérdés, kívűncsi vagyok, hogy alakult azóta a dolog, elmondod?

Én most vagyok hasonló szituban... Nem volt róla szó, hogy bárki is elhagyná a házastársát ezért. Nem is vártuk el egymástól.

3hétig tartott a dolog, ugyanis lebuktunk.

Iszonyatosan nagy lelkiismeretfurdalásom volt végig, de anyira, tényleg annyira vonzott ez a férfi, hogy nem tudtam ellenálni egyszerűen és én is vonzottam őt.

Hozzáteszem, a házasságom is kicsit mélyponton volt már pár hónapja, ezért is alakulhatott ki a másik dolog. Ami valószinű még tartana, ha nem bukunk le...

Ez egy hónapja volt, sajnos ezt a férfit még mindig nem tudtam elfeljteni, de próbálkozom... :( A férjem viszont megbocsájtott, jobban szeret mint valaha, és a házasságunk is kezd rendbejönni szerencsére... ez a fontos.

Igen, volt (van). Anonim oldal, jólesik leírni. Én csak fél éve mentem férjhez, részemről sosem volt nagyon lángoló szerelem, de nagyon jól megvagyunk a férjemmel, ő nagyon odaadó, megbízható, a tenyerén hordoz, ja, és mivel én is hívő vagyok (pár éve), fontos volt, hogy ilyen társat válasszak.

Előtte volt egy nagy csalódásom, igazából kapcsolatnak sem nevezném, mert nem voltunk együtt hivatalosan, inkább laza viszonynak, bár részemről egyáltalán nem annak indult, én nagyon bele voltam habarodva abba a férfiba, ő viszont eléggé pofára ejtett. Ővele meg is szakítottam a kapcsolatot, de aztán olyan helyzetbe kerültük, hogy mivel szegről-végről kollégák vagyunk, időnként találkoznunk kell szakmai programokon (szerencsére nem túl gyakran, évente pár alkalommal). És jobbnak láttam, ha kialakítok vele egy kellemes kollegiális viszonyt, mint azt, hogy inkább ellógok a szakmai programokról, nehogy találkoznom kelljen vele.

Na, nekem ő az, akibe időnként beleszeretek, ha éppen találkoznunk kell hivatalból. Meg időnként szoktunk csetelni (semmi olyan témáról nem szoktunk, amit nem vállalok fel a férjem előtt). Egy-egy csetelés vagy szakmai okból történő találkozás után pár napra ismét belehabarodok, de szerencsére ez el szokott múlni, idővel visszazökkenek a nyugodt, megszokott életembe.

Én megfogadtam, hogy soha többé nem akarok olyan érzelmi hullámvasutat, mint ezzel a pasival, teljesen kicsinált, utána tudatosan kerestem olyan nyugodt, megbízható férfit magamnak, mint a férjem. Soha többé nem fogok "összekavarodni" ezzel a pasival (mivel hívő vagyok, hiszek a házastársi hűségben), de az tény, hogy olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy bármikor képes volnék újra teljesen beleszerelmesedni. De véleményem szerint ez döntés kérdése. Márpedig én döntöttem. A férjem mellett.