Megalázkodás, ha lejjebb adok az igényeimből a párkapcsolatban? Baj az? A barátaim szerint így is sokkal magasabbak az elvárásaim, mint a legtöbb kapcsolatban a feleknek. Ti mit vártok el a férjetektől? 30/N

"sokkal magasabbak az elvárásaim, mint a legtöbb kapcsolatban a feleknek."

Meg is adtad a választ.

Attól függ, hogy mire mondták azt, hogy túl magas elvárásaid vannak. Lehet, hogy valóban nem életszerű, amire vársz. De az is lehet, hogy teljesen normálisan látod a dolgokat. Kéne valami példa.

Nekem is mondták már, pedig olyan különös elvárásom nincsen. Sőt, inkább az érzelmek fontosak, nincsen listám, hogy minek kéne megfelelni.

De nekem az alap, hogy valaki dolgozzon, ne legyen alkoholista, drogos, ne verekedjen. Ha valaki szerint ez túl magas igény, azt nagyon tudom sajnálni.

attól függ miből és mennyire...

milyen szintű dolgokról van szó..

ha ezt tudjuk tudunk válaszolni...

csak szűken mérve az én elvárásaim,

legyen egyenrangú társ

önálló, ne az anyja vagyok (szívesen gondoskodok róla, ha van időm, szeretek főzni...stb, de tudja egyedül megcsinálni, és ha egyforma időt dolgozunk, akkor ige elvárom, hogy ő is tegye magát oda a háztartásban)

legyen igényes, mind magára, mint a környezetére, mind rám

értékeljen, ne csak eléljünk egymás mellett.

adjon számot arról, hogy merre van, hogy ne aggódjak, nem engedélyt kell kérni, hanem jelezni hova megy, vagy megbeszélni, hogy én terveztem-e valamit akkorra...nehúzzuk át egymás számítását

lehessen rá számítani

ne dohányozzon (nekem fontos, mert hányingert kapok, ha dohányos kézzel ér hozzám, vagy visszaérzem a szájból (időnkét ha több pohárral lecsúszik rágyújt rühelem, 2 fogmosás után, másnap is érzem...)

legyenek ambíciói

legyen család, és gyerekcentrikus

szeresen nagyon, ezt mutassa is ki nekem

szeressem én is

stb

stb

ez csak pár alap dolog, az elejét pl egy szimpla lakótárstól is elvárom

Hát amiket most felsoroltál, nem is tudom. Ebbe semmi extra igény nincs.

Nem is értem, hogy miért tölt idegen helyen éjszakát a házastársa nélkül valaki. Mármint nyilván sokan vannak, viszont ez nálam se fér bele, és a férjemnél se. Házastársak vagyunk, együtt élünk, együtt létezünk. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy megfojtjuk egymást, de a külön töltött időt nem visszük túlzásba.

Azt se tartom túlzottnak részedről, ha elvárod, hogy ti legyetek az elsők ne a haverok. Ez se férne bele nálam.

A harmadik meg, hogy még a szex is olyan amilyen...

Elgondolkodtál már rajta, hogy a házasságod rendben van-e? Ezek nem túlzott igények, hanem a harmónia teljes hiánya.

Szerintem gyorsan beszéljétek meg, mielőtt visszafordíthatatlanul tönkremegy.

Attól függ, mik az elvárásaid. Nekem is magasak.

- 21. században élünk, nem vagyok hajlandó 8-12 órában dolgozni ÉS a házimunkát is megcsinálni, mert én vagyok a nő. Közös lakás, dolgozunk mind a ketten, a házimunkát megosztjuk.

Gyerekekkel is egyformán foglalkozunk, nem másodrendű szülő az apjuk. Felváltva maradunk otthon, amikor betegek. Hétköznapokon én viszem, ő hozza őket. Így egyformám kötődnek is mind a kettőnkhöz. Ha a párom nem így gondolja, kiszolgálást vár, nem foglalkozik a gyerekkel, nem haza jön meló után, hanem a haverokkal sörözni, akkor biztos nem szültem volna neki, nem lenne a párom. Ettől még van szabadideje, pont annyi, mint nekem. Mondjuk ő nem iszik egyáltalán, ez is fontos volt a párválasztásomnál, mert apám alkoholista volt, így én a szagát sem bírom a piának és félek a részegektől.

De nálunk ez működik, a házaséletünk 12 év és/3gyerek után is remek, szeretjük egymást nagyon. És nyilván neki is voltak elvárásai, én meg azoknak teszek eleget ;)