Társfüggő a férjem és öngyilkossággal fenyeget. Mit tegyek?

Akkor ölje meg magát...

Talán csak feltűnési viszketegsége van!

1. Az szép dolog, hogy ennyire családcentrikus a férjed, de azt semmi sem indokolja, hogy öngyilkossággal/gyilkossággal fenyegessen. Akkor már inkább elmebeteg.

2. Mennyi idős a gyereketek?

3. Költözzetek el, ahogy tudtok. Ha tudod, vedd fel előbb, hogy fenyegetett téged, vagy próbáld meg elérni, hogy írja le sms-ben/email-ben. Ez fontos, ha esetleg távolságtartásit kéne kérned.

4. Szörnyű dolog, ha egy házasság tönkre megy, viszont senki sem kötelezhető arra, hogy megmaradjon egy rossz kapcsolatban. Talán jobb lett volna, ha nem csalod meg a férjed, hanem előbb kilépsz egy ilyen házasságból. De történt, ami történt.

5. Fontos, hogy ne engedj a zsarolásának. Ne egyedül költözz el. Kérj (lehetőleg férfi) segítséget a költözködéshez. Ha pedig zsarol közben, akkor ne engedj neki. Ha fenyeget közben, hívd ki a rendőrséget, és kérj távoltartási végzést. Ez a gyerek miatt is fontos.

6. Olyan emberrel, aki azzal fenyeget, hogy megöl, sosem maradnék együtt.

7. Add be a válást, és kérd a bíróságtól, hogy a válás kimondásáig nálad helyezzék el a gyereket.

Jaj, ez nagyon nehéz. Az én szüleim is épp különválnak, (22 vagyok) és apám úgy gondolja, vége az életének. persze ez is bonyolultabb sztori, de most nem is erről van szó.

Én azt gondolom,hogy nem vállalhatsz ilyen módon felelősséget egy másik felnőtt emberért. Ez érzelmi zsarolás, aminek TE vagy az áldozata, nem pedig fordítva. Aki egy szakítást, válást, tök mindegy, nem tud normálisan viselni, azt nem sajnálni kell, hanem minél előbb lépni! Elmondtad neki sokszor, hogy ki akarsz lépni a kapcsolatból, tehát nem ripsz-ropsz történik. Szépen tedd meg az első lépést. Hidd el, kevés esély van arra, hogy valóban megöli magát. De ha mégis... akkor sem lesz a te hibád.

Szenvednél egy rossz kapcsolatban életed végéig csak azért, hogy megments valakit, akit nem szeretsz igazán?

Feláldoznád az életed valaki más életéért?

Nehéz kérdések ezek, de tudod a választ.

Figyelj, szerintem nektek nincs jó, vagy legjobb megoldás, valószínűleg a legcélravezetőbb, ha kompromisszumot tudtok kötni. Arra gondolok, hogy írod, gyakorlatilag mindent megbocsát, csak maradjon együtt a család. Nem tudod, neki milyen családja volt gyermekkorában? Mert lehet, ez az egész nála ott indul, valamilyen gyermekkori, családdal kapcsolatos élménnyel. Szerintem próbáljatok másik terapeutát keresni, külön és együtt is beszélgessetek vele, és keressetek köztes megoldást, pl. ha ilyen a hozzáállása, akkor valószínűleg rá tudod beszélni a nyitott házasságra, az még mindig jobb, mint a mostani helyzet, neked sem kell rosszul érezned magad, és a család is egyben marad. Most az erkölcsökről nem érdemes vitát nyitni. Olyan megoldást kell keresnetek, ami mindhármótoknak megfelel, és a legjobb/legkevésbé rossz, ami a helyzetből kihozható.

Gondolj arra, hogy a tetteitek egymást generálják, ha te egyre jobban undorodsz tőle, ő egyre gyakrabban fog öngyilkossággal vagy neadj'isten mással fenyegetőzni, ahogy érzi, hogy egyre jobban távolodsz tőle. Azt hiszem, ez az egész helyzet a te kezedben van, neked kell okosnak lenned, és erősnek, bármennyire is nehéz.

Remélem, a gyermek ebből nem sokat érzékel, mert nagy nyomot hagyhat benne, erre is gondolnod kell! Nem ítéllek el, teljes mértékben megértem, mennyire kétségbeejtő lehet a helyzeted, és őszintén drukkolok, hogy mihamarabb viszonylag normálisra sikerüljön rendezni!

Úgy emlékszem, hogy te már korábban is írtál ki kérdéseket, úgyhogy utána néztem.

Mi lett a babával? Megtartottad, elment?

Azért szerintem nem olyan rendes a férjed, ahogy azt itt most leírod, hanem eléggé uralkodik feletted. Példák, tőled, te írtad korábban:

" egyik pillanatról a másikra apróságokon, látszólag ok nélkül hihetetlen dühbe tud gurulni és olyankor szitkozódik, megsért"

"a megoldás helyett csak dühöng"

"Azonban a férjem lelki zsarolással magához láncolt (öngyilkossági kísérletek stb) és hónapok óta mellett maradtam."

"Erre a férjem őrjöngött, hogy milyen hülye vagyok, nem tudok egy találkozót megszervezni."

A helyedben az ilyen férfit már réges régen ott hagytam volna. Irány egy ügyvéd, válópert + ideiglenes gyermekelhelyezést beadni + költözni (de nem egyedül!!!)

Ismerős helyzet. Ugyanígy volt az én férjemmel is, annyi eltéréssel, hogy nem csaltam meg, de ez most egyébként is lényegtelen. Mások már mondtak itt okosakat, butaságokat is, egy a lényeg, te magad és a gyermek. Egy gyermeknek sincs szüksége mártír anyára, aki feláldozza az életét, amiből csak ez az egy van, ezt nagyon nem árt elfelejteni! Hidd el nekem, ha mellette maradsz, mint én tettem 15 évig (utána elváltam tőle, csak addigra én kerültem padlóra idegileg, és én voltam a hülye pi..a meg idióta, stb.), a gyereked egyebet sem fog látni, hallani, minthogy milyen megkeseredett az édesanyja. Kinek jó az? Egyikőtöknek sem. Nekem két fiam van, már felnőtt korúak, s bizony megkaptam a magamét tőlük, jogosan. Te legyél okosabb nálam!

Öngyilkossággal fenyegetőzik? Soha nem fogja megtenni. Ezzel zsarol, s ha most engedsz neki, később jönnek az újabb gondok, és megint csak előveszi a kötelet és így tovább. Na az meg, hogy téged is meg akar ölni.... hát leírták előttem, hogy mit tegyél. Megpróbálhatod kihívni a mentőket is, s ha szerencséd van, beviszik a pszichiátriára, ahol talán segíteni is tudnak rajta, mármint az önzőségén.

Mi az, hogy rendes ember? Csak mert eljár dolgozni, mindenetek megvan, de közben csak önmagára gondol? És a te boldogságoddal mi van? Azzal ki törődik? Rajtad kívül senki. Na így állj a dolgokhoz.