Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mikor teszem túl magam ezen, és lesz minden olyan mint régen?
Kb. 1 hónapja volt az esküvőm. Nagy buli, minden baráttal és rokonnal.
Az esküvő előtt 2 nappal a párom barátai legénybúcsút szerveztek, kötelező jelleggel, mert más városba (messzire) költözött tőlük értem a párom.
Ők falusiak lévén, ki akarták használni a főváros lehetőségét, úgyhogy elvitték egy sztriptízbárba a páromat. Ez nem is lenne gond.. de aztán befizették őt egy különleges öltáncra, ahol a csaj mellét és fenekét "kellett" fogdosnia.
Mindenki szurkolt neki, meg tapsoltak, bátorították.
Mivel bűntudata volt, ezért elmondta nekem - bárcsak megfogadta volna a barátai tanácsát, és titokban tartja.
Én pedig ezt annyira a szívemre vettem, hogy először az esküvőt is le akartam fújni, de aztán abban reménykedve, hogy idővel elmúlik, végül is összeházasodtunk.
A helyzetem azonban nem javult, folyton erre gondolok, elképzelem, és csak sírok. Már úgy érzem nem is szeretem őt, mert hátba szúrt, és megcsalt. Már semmi vonzalmat nem is érzek, testi kapcsolat pedig csak egy két puszi az arcra és kész.
Ő csak szenved, és minden nap mondja, hogy bocsánat, és hogy nem akart megbántani, és hogy nem csalt meg, de én nem tudom túltenni magam.
Nem tudom mi legyen, reménykedem benne, hogy megváltozom, és képes leszek megbocsájtani, de egyenlőre reménytelen, és már a váláson gondolkozom.
Lenne valami tanácsotok, mit tegyek?
Ez így nem jó.
Nem követett el akkora bűnt a férjed, hogy így kéne érezned.
Sajnos nehéz így tanácsot adni, mert az egyedüli tanács az az, hogy saját magaddal tisztázd le.
Véleményem szerint nem szabadna haragudnod a férjedre.
Kívánom, hogy sikerüljön tisztáznod az agyaddal, szíveddel a dolgokat, és végre boldog házaséletet élhettek. Mind kettőtöknek jobb lenne.
Mekkora hülyeség az ilyeneket elmondani csak azért, hogy a "bűnös" megkönnyebbüljön. És jobb lett ? Dehogy lett.
Adj még időt magatoknak kérdező.
Ez nem megcsalás, csak nem akart leégni a barátai előtt.
Ezen még gondolkodni se érdemes, nem csinált semmi rosszat, felejtsd el, lépj túl, legyetek boldogok!
Hát, megértem, hogy elsőre kiakadtál, szerelmes nőként elsőre én is megöltem volna képzeletben a táncos lányt :D De aztán jót nevetettem volna, elvégre ismerem a páromat, tudom, hogy nincs okom féltékenykedésre.
Gondolj bele, régi haverokkal legénybúcsúra ment a férjed, akik poénból befizették egy körre, ami nyilván ott derült csak ki, váratlanul. Na most az én párom egy igazi úriember, tényleg, de erre még ő sem reagált volna úgy, hogy bocsi srácok, de az asszonynak nem tetszene :) Ennyi lazaságot igazán elnézhetsz neki. Ha jót nevettél volna, és berángatod utána az ágyba, hétmérföldes mosollyal az arcán járkált volna napokig, hogy micsoda felesége van neki. Így meg feleslegesen elrontottad a mézesheteket.
Ja, még ez eszembe jutott:
Legjobb barátnőm nagyon komoly, visszafogott típus, nem mondom, hogy szigorúan fogja a párját, de maradjunk annyiban, hogy a humorérzéke nem mindig a legtökéletesebb. Nos, az ő párja cégénél rendszeresen sztriptízbárba járnak a menedzserek, és akit épp ünnepelnek, azt mindig befizetik egy menetre, szintén ilyen öltáncossal. A barátnőm emiatt még sosem balhézott, mert a helyén tudja ő is kezelni a dolgot...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!