Milyen formában vettétek fel a férjetek nevét?

Egyik alkalommal se vettem fel sehogy. Olaszország, itt nem szokás. Lehetőség van rá, de senki se teszi (maximum délen vannak idősebb asszonyok a férjük nevével). Az én első anyósom is már 80 felett lenne de a saját nevével élte le az életét. Én személyesen nem ismerek asszonynéven senkit. Külföldiek úgy tudom néha felveszik ha kimondhatatlan és/vagy leírhatatlanul kacifántos nevük van. Nekem az volt, úgyhogy én felvettem volna ha nem változtatom meg már korábban. Olyan nevem volt mint pl. a Körtvélyessy, ezzel nem boldogultam volna külföldön. De az oka nem ez volt, mert akkor még nem tudtam a jövőm. Egyszerűen az iránta érzett tiszteletből és szeretetből az anyai nagyapám nevét akartam viselni. Ez egy kétszótagú nem magyar név, úgyhogy külföldön tökéletes, ezzel nem volt ok arra hogy később felvegyem a férjem nevét. Ezt magam választottam így ezzel fogok meghalni, plusz nincs az a pasi akinek a követelőzésére még egyszer átmennék a névváltoztatás poklán :o Szerencsére az olaszok nem követelőznek, sőt azzal nem tudnának mit kezdeni ha fel akarnám venni, úgy értem furcsállnák.

A gyerekeim valahogy úgy vannak ahogy a 18-as írta. Csak fordítva. A fiam vezetékneve az enyém + az apjáé és a születendő is így lesz az apjával.

Kis érdekességként még annyit hogy mivel itt ennyire nem szokás ez, ha én megtettem volna és mondjuk csak pl Rossi lennék én is meg a gyerekem is, ez a magyarországi "így vagyunk egy család" felfogással ellentétben azt jelentené hogy leányanya vagyok és a gyerekemnek nincs apja, ha az én nevem viseli! Bárkinek bemutatkoznánk, bárhol ügyintéznénk azt hinnék elsőre hogy nincs apja a gyereknek. Más világ, más szokások :)