Feltétlen csak olyan házasságban alakulhat érzelem harmadik fél iránt, ahol valami gond van? Ahol minimum valami hiányzik a kapcsolatból?

Saját példámból kiindulva:

A házasságom alatt többször is próbálkoztak nálam férfiak, olyan is volt, aki jól kinéző, komoly, jól szituált, jó humorú, intelligens férfi, és egyértelműen mint embert érdekeltem. Ha egyedülálló lettem volna, biztosan beleszerelmesedek, de tiszteletben tartottuk a házasságom, én meghúztam a határt, és egy szomorú gondolatot sem szántam az egészre. Csak a férjem számított.

Amikor pedig megoldhatatlannak tűnő gondok merültek fel és hosszú hónapok óta ment a kínlódás, és odáig értem, hogy leolvadt a mosoly az arcomról, amint beléptem az otthonunkba, idővel meglazult a kötelék és beleszerettem másba. Számomra ez egyértelműen azt jelentette, hogy itt nincs tovább, mert a férjem előtt is volt hosszú élettársi kapcsolatom (hosszabb volt, mint a házasságom), és ilyen sosem fordult elő.

Ha csak a tényeket nézzük, egy harmadik fél miatt bontottam fel a házasságom, de én, aki benne voltam, inkább tünetként éltem ezt meg. Léptem is, mert bennem ez tudatosította, hogy ennek vége, annak ellenére, hogy a harmadik féllel nem történt közöttünk semmi.

Persze biztosan mások másképp működnek, de én megtapasztaltam azt, hogy milyen a kísértés, ha van miért elkötelezettnek lenni, és milyen, ha már nincs meg az erős kötelék.

kérdező, te melyik fél vagy: akit megcsaltak, vagy aki megcsal?

szerintem jöttél ide önigazolást keresni, mert már a kérdésed is sugalmazó.

de az a nagy helyzet, hogy ha minden oké, ott nincs 3. ember, ott befelé figyelés, és nem kívülre kacsintás van, ha érted...

15.

A szeretők felmentése is komoly probléma, ezt is szeretik elkenni sokan, ami annak fényében nevetséges, hogy sok szerető van akik szándékosan házasokra utaznak, "abba' van a kihívás!" mottóval, aztán utólag "jajj, én nem tehetek semmiről, a körülmények áldozata vagyok, CSAK a megcsaló a hibás!" - vigyorgás.

18

kár démonizálni a szeretőket!

a legtöbb normális ember nem vágyik szeretői státuszra, senki nem akar örök második lenni, senki nem akarja, hogy szexuálisan-érzelmileg kihasználják...

a körülmények hatalmával is érdemes számolni!!

beleszeretsz, jó esetben kölcsönös.

de millió társadalmi, gazdasági, kulturális akadálya van annak, ha mégsem tudtok együtt lenni párként.

sokan hajlamosak elszigetelten szemlélni ezeket az eseteket, leválasztva a társadalmi kontextusáról.

meg ezek a rettenetesen leegyszerűsítő, naiv felfogások, hogy ha szeret, veled van, elválik stb.

ez ennél mindig komplexebb, soktényezős dolog!

maradjunk annyiban, a feleségét/férjét sem szereti, ha már van 3. fél.

sőt, megkockáztatom, ilyenkor a megcsaló fél még önmagát sem szereti, mert bár felszínesen szemlélve úgy tűnik, nagyon is, hiszen 2 vasat tart a tűzben, de senki ne higgye, hogy ez a boldogság.

ha vki. tiszteli saját magát meg a másikat, az tiszta helyzetet igyekszik teremteni... de vannak az egyénen túlmutató társadalmi erők is, amik miatt nem tud kilépni.

ez nem jelenti azt, h. nincs saját felelőssége, mert van, de soha nem lehet egy döntést kizárólag az egyéni elhatározásra redukálni, mivel társadalmi lények vagyunk, és soha nem csak a szerelem dönti el, hogyan alakulnak a kapcsolataink.

Ott is simán előfordulhat ilyen ahol nincs baj. Csak kisebb a vaeoszünüsége.

A hormonok márcsak ilyenek.

Ha szerencséd van gerinces és előbb bejelenti hogy válni szeretne minthogy mással legyen.