Apaként hogyan sikerül nem kevesebbnek, hanem egyenrangúnak tekintened a gyerekekkel évekig otthon maradt, nem dolgozó, nem kereső feleségeteket?

8-as:

De miért kéne mi, átlagos emberek mások felett ítélkezzünk? Miért kéne mi megmondanunk mi a gáz és ki az?

Ha nekik ez oké, hát csinálják. Nekünk semmi közünk az életükhöz és nem tudhatjuk mi minden húzódik mögötte. Neked, meg random embernek nem fogják részletezni párkapcsolati nehézségeiket, mentális egészségük munkamiatti romlását, esetleges fizikai betegségüket.

8. Ha otthon marad háztartásbelinek, az is a közös döntésük volt, és azért sem nézem kevesebbnek a másikat, mert fontos dolgokat lát el a családért.

De egyébként is éveket írt a kérdező, nem tízen éveket!

11-es, már vártam ezt a hozzászólást. Nem ítélkezek. Tisztában vagyok vele, hogy semmi közöm hozzá, hogyan élnek. Nem is hangoztatom a véleményem se konkrétan az anyának, se mások előtt, de itt tettek fel egy kérdést, hogy vitassuk meg ezt a témát, így erre reagáltam. A véleményemet kérdezték, én meg leírtam. Szerintem gáz és kész.

De mint hangsúlyoztam, valóban nem rám tartozik.

10-es: Itt nem erről van szó.

Az a helyzet, hogy a gyereknevelés egy nehéz meló és ehhez kell egy teljes ember.

A másik ember pedig általában, közép európában a pénzt kell megkeresse.

Személy szerint nekem semmi bajom nincs azzal, hogy a férfi maradjon otthon. De azt mindenképp tartsuk szem előtt, hogy a gyerekkel 0-24-be ott KELL lennie valakinek. Az, hogy valakik ezt az időt megosszák, az szuper. De minden elismerésem azé, aki a gyereknevelés mellett még be tud járni 4-6-8 órásba dolgozni. És azé, aki épp hazaesett a munkából, és egyből a síró csecsemőre tud koncentrálni míg a párjával felváltva dolgoznak.

15

Te sem tudod, hogy miről van szó, mivel a kérdező nem részletezte. Simán lehet szó arról is, hogy anyuci elvan a tudattal, hogy ő főállású AnYa akkor is, ha semmi sem indokolja azt, hogy ne vegye ki a részét anyagilag is a gyereknevelésből. Normális emberek között nem okoz problémát, ha a nő otthon marad, mert látják a végét ennek az időszaknak egy pár éves intervallumon. De én is besokallnék attól, ha a gyerekem óvodás korú lenne, az lenne a dolga, hogy közösségben legyen és szocializálódjon, de a párom úgy dönt, hogy pár évig még a gyerek mögé bújva elmártírkodik otthon ahelyett, hogy menne a dolgára ő is már. Mert hogy ahhoz, hogy ne legyen szemétomb a lakás és legyen otthon normális étel, nem kell 8 órát "dolgozni" az biztos.

Szerintem ez nem fair. Addig az, amíg a gyerek nem tud oviba menni. Mert a bölcsi olyan, hogy ha nem muszáj, nyilván jobb otthon lenni vele. De utána? Nekem sem tetszene, megmondom őszintén. Nekem is nehezemre esne nem haragudni a páromra azért, mert tulajdonképpen a saját kényelmességét összeköti azzal, hogy mások előtt hétvégi szülőnek tűnök, akaratomon kívül, mert nem segít nekem abban, hogy esetleg kicsit engedjek a munkámon a gyerekemért.

Pár éve, a láthatatlan munka világnapján feltettek egy kalkulátort az egyik oldalra. Oda szépen be lehetett írogatni, hogy hány órát töltesz takarítással, vásárlással, kertészkedéssel, gyerekneveléssel, stb., aztán ezt átváltja forintba. Nekem akkor nettó 240 ezret számolt.

Ennyit arról, hogy mi a kevesebb, meg az egyenrangúbb. S ezt a legtöbben - a legtöbb nő - munka mellett hozzák össze.

Tekints esetleg úgy a dologra, hogy azzal, hogy ő nem dolgozik, lehetővé teszi neked, hogy te ugyanúgy folytasd az életedet, mint a gyerek előtt. Mert ugye valakinek otthon kell maradni, te, a teremtés koronája nyilván nem fogsz, mert milyen már, szóval marad ő. A saját karrierjét, munkáját áldozza fel az elvileg közös céljaitokért és a közös gyerekért. Aztán majd visszamegy dolgozni.

Amúgy az én feleségem dolgozott itthonról szinte végig, mert vállalkozó, és az ügyfélkör miatt muszáj volt, hogy megtartsa őket. De így se értem, hogy lehet ilyen gyökér módon gondolkodni, hogy az otthon közös gyereket ellátó feleség nem egyenrangú, csak mert éppen nem keres pénzt. Ja, és ugye kap gyedet, tehát bevétele mégiscsak van.

Majd fizeted a bébiszittert, takarítót, kertészt, szakácsnőt és továbbra is egyenrangúnak tekintheted a feleséged.

S majd ha egyszer munkanélküli - nem kereső - leszel, remél hamar kevesebbnek fognak nézni.