Hogy lehet a házasságba vinni egy kis izgalmas rafinériát, hogy a másik vágyakozzon utánunk, újra és újra fellobanjon a láng?

Legyenek külön, csinaljanak külön programokat is. Pszichológiai tény, hogy ami elérhetó számunkra az nem annyira izgalmas egy idő után, bármilyen értékes is legyen.

Az a trükk pl. hogy nem kell mident szexuálisan sem bedobni, hagyni kell későbbre is magunkból, ugyanez vonatkozik a személységre is. Aki egy nyitott könyv a másiknak, valamint beszédes személységű, nem hogy nem hagy magában felfedezni valót, hanem egyenesen irritálóvá válhat, sajnos túl sok lesz. Egy értelmes ember tudja mikor kell beszélni és mikor kell hallagatni, érzékeli hogy mikor mennyit kell adagolnia magaból.

Az akaszkodó emberek hamar elvesztik a másik nem érdeklődését, mert empátia hiányát, félelmet, kisajátítást közvetít.

"A másikra folyamatosan zúdított szerelmi vallomás a feleség részéről, ráakaszkodás akár unalmas is lehet, mert nincs miért küzdenie a férjnek, hogy újra és újra meghódítsa a párját."

Aki ilyen mentalitású azzal összejönni sem kell nem hogy hozzámenni. Aki szereti a párját és alkalmas komoly kapcsolatra annak ez nem lesz ráakaszkodás.

Én pont nem értek egyet azzal, hogy sok külön program kell. Ez nem fogja építeni a kapcsolatot. A tüzet nem fellobbantani kell hanem fenntartani rengeteg közös élménnyel, romantikázással, randikkal, mély beszélgetésekkel, szerelmes gesztusokkal. Aki nem képes ezeket évekig csinálni folyamatosan, csak akkor ha éppen úgy érzi, hogy jajj újra meg kell hódítani az asszonyt mert el akar hagyni azzal nem szabad együtt lenni.