Miert vettetek fel a ferjetek nevet es hagytatok el a sajatotokat?

De miért esne jobban a Kovács Lajosné vagy a Kovácsné kiss anna az apámnak?? Szerintem ez még szörnyűbb, a "né" hisz az kb egy betű és azt jelenti kovácsé.

Szal jobban esett mindenkinek, hogy nem vagyok senki"é."

A szüleimnek teljesen mindegy volt, hogy felveszem-e a férjem nevét, vagy sem. Nem tulajdonítottak ennek semmi jelentőséget. Fiatalon mentem férjhez, a férjem ragaszkodott hozzá, hogy valamilyen formában vegyem fel a nevét, mert a családjukban ez volt a "normális". Ma már nem tenném. Nem azért, mert úgy érzem, hogy így elvesztettem a saját identitásomat, vagy ilyesmi. Hallottam már ilyet is, de én nem érzem, hogy más lennék a hivatalos papírokon másképp írok alá, mint lánykoromban.

Macera volt az összes iratomat újra kérni. Ráadásképpen így hosszabb lett a nevem, ezért rövidítve mutatkozom be, vagyis a férjem vezetékneve+a keresztnevem.

Ha most házasodnék, egész biztosan megtartanám a saját nevemet és kihagynám az egész procedúrát.

"Szerintem ez még szörnyűbb, a "né" hisz az kb egy betű és azt jelenti kovácsé."

Érezheted így, de amúgy nyelvészetileg nincs köze a -né hozzátoldásnak az -é birtokjelhez.

A kérdésre válaszolva: szerintem sok oka lehet. Valaki pl. rossz viszonyban van az apjával, vagy túl tucat a vezetékneve, esetleg utálja a vezetéknevét, mert béna vagy vicces. Vagy máshol meg egyszerűen szokás így. Sok határon túli magyar ismerősömnél látom, hogy így veszik fel, mert náluk kb. mindenki így veszi fel és a "normális".

Én nem választanám ezt a formát, pont azért, mert szeretem a vezetéknevemet. És bár a lánykori név sosem veszik el, mert mindig az összes hivatalos papíron szerepel, de mégis úgy érzem, hogy ha "Kovács Évából" "Kiss Éva" lennék, az mintha nem én lennék, hanem egy totál másik személy.

Ezért inkább megtartom a lánykorit is és fel is veszem a férjem nevét. :)) Ez a legkifejezőbb számomra.

A férjem külföldi és az ő hazájába fogunk hamarosan költözni, ez vezérelt. Hogy egy az egyben felvettem az ő nevét, így nem is magyar hangzású a nevem, inkább angolszász/skandináv. Ez a szakmámban is előnyként éltem meg.

Apukám, nagypapám már nem él, anyumnak gondolom fura volt de imádja a vejét így elfogadta.

A -né tagot nem szeretem, nálunk értelme sem lett volna, a kötőjelesnek pláne.