Ha meghív egy távoli rokon/ismerős az esküvőjére akkor örülsz vagy nem örülsz neki?

Nem örülök.

Rengeteg felesleges kiadás. Ruha, cipő, fodrász, keresni valakit a gyerekek mellé, mert újonnan nagy divat kimondottan megkérni, hogy őket otthon hagyjuk. Plusz ugye nászajándék, menyasszony tánc. Még utazás, ha földrajzilag is távoli rokon.

Nekem a zabálás nem szórakozás, inni nem szoktam, rokonokkal jópofizni utálok, és biztos, hogy a zene se az én műfajom.

Röviden utálom az esküvőket.

Attól függ milyen a viszony vele. Van olyan rokonom aki a szomszéd városban lakik de 6 éve egy szót nem beszéltünk, meg olyan is, aki másik országban lakik de folyamatos kommunikáció van és mindig találkozunk ha hazajönnek.

Aki nem az életem része annak én sem fogok elmenni az esküvőjére. Nem fogok egy csomó tök ismeretlen emberrel jópofizni. Illetve utálom azokat az embereket és esküvőket ahol minden arról szól, hogy mit illik meg mit nem, és kötelező jelleggel hívnak meg mert hát mégis csak rokon vagyok. Utálom az ilyen elavult társadalmi normákat, nem veszek részt ilyen esküvőn.

Attól függ, ki hív meg.

Végig gondolnám, kik lesznek ott, szeretném tisztelemet tenni, vagy sem, ha igen, elmegyek, nem sajnálom rá a pénzt, ha nem, akkor udvariasan visszautasítom a meghívást.

Nem agysebészet.

Például egy unokatestvérem meghívott a lakodalomba, akikkel igazán sosem tartottuk a kapcsolatot, nem is a szívem csücske az egész família,de a vendégsereg egy nagy része azokból a rokonokból állt, akiket szintén ritkán látok és jó lenne sűrűbben, itt meg mindenki együtt volt.

De ha olyan hív, akivel nem is tartom a kapcsolatot,nem ismerem a barátokat, rokonokat, valószínűleg nem megyek el.

Nem megyek el. Nem vagyok híve ezeknek az erőltetett látszat emberi kapcsolatoknak. Tipikus példája az unokatestvér, nagynéni stb. akikkel 1 évben kétszer találkozol: húsvétkor és karácsonykor. Rohadtul nem érdeklitek egymást, de azért egy évben kétszer eljátszátok, hogy ez nem így van.

Az esküvőkön pedig ilyenkor általában "bio-díszletnek" hívják meg a nagyérdeműt. Kell az, hogy sok ember legyen, hisz ez mutatja meg a fiatal pár presztízsét. Ha nincs 100 ember legalább az nem esküvő... Nem szokásom elmenni muszájból/kötelességtudatból egy olyan eseményre, ahol igazából senkit nem izgat, hogy ott vagyok-e vagy sem.