Mindenkinek a saját esküvője a legszebb, legjobb?

Ha mindent sikerül úgy szerveznetek, ahogy ti ketten akarjátok, akkor a tiétek lehet a elgszebb.

Ott vannak viszont az előre nem látható tényezők, amik tönkretehetik az egészet:

- időjárás (pl. zuhog, szélvihar, lőttek a kerti-parkos esküvőnek)

- kellemetlenkedő rokonok - ez sajnos igen gyakori, pedig csak ki kell tiltani a viselkedni nem tudókat (unokatesóm pl. hullarészegen üvöltözött és tört-zúzott a húga esküvőjén)

- mostohaszülő - ha nem vagytok jóban, igencsak megkeserítheti a napot, hiába kerülöd el, tuti valamiért megtalál majd

- ex - igen, voltam olyan esküvőn, ahol az ex (egyik koszorúslányé) is jelen volt közös baráti társaság miatt - inkább nem mondok erre semmi, ultragáz volt, szerencsétlenek nem tudták hogy kerülgetni egymást

Mi is élveztük az esküvőnket, bár közel sem volt tökéletes - de szerencsére nem is ez volt a fő cél. :)

- az első vendégeket farmerban és topban üdvözöltem, miközben az utolsó asztaldíszekkel rohangáltam - szerintük tipikus, jellemző, vicces mozzanat volt, szerintem égő

- a nyitótánc nem volt olyan szép, mint ahogy előtte elpróbáltuk; élesben a cipősarkam beakadt az alsószoknyámba, és csak “toporogni” tudtam - a kívülállók szerint nagyon megható és bensőséges volt, ahogy összebújtunk és lassan forogtunk, satöbbi, szerintem szimplán béna

- a cipő tönkretette a lábam, a menyecsketáncot már mezítláb tudtam csak megcsinálni - szerintük “cuki”, szerintem gáz volt

- nem tudtam minden vendéggel annyit foglalkozni, amennyit “kellett volna”/szerettem volna

Összességében nagyon élveztük, a vendégek is, és nagyon sokat számított, hogy tényleg csak azok vettek részt az esküvőnkön, akiket szeretünk, és akik együtt örültek, ünnepeltek velünk.

Én ismerek olyat, aki azt mondta, hogy nagyon sz@r volt az esküvője, és olyan párt is, akik nem is nézegetik az esküvői fotóikat, annyira nem akarnak emlékezni az egészre, úgy tönkretették a szülők. Olyan szomorú dolog ez, pedig az egyik legszebb nap kellene, hogy legyen egy pár életében...

A miénkben annyi gikszer volt, hogy 20 percet késtem a templomiról, mert beszorult a kulcs a zárba, a kedves fodrászom, aki megígérte, hogy nem vállal előttem senkit, mert menyasszonyt nem akarnak megvárakoztatni, az végülis mégiscsak bevállalt egy embert, a műkörmösöm eleve 1 óra helyett másfél óra után készült el...ha ezt tudom, előtte való nap megcsináltatom, ennyit bánok csak. De utólag már csak nevettünk az egészen :) A többi része már simán lezajlott, nem volt gond, annyi csak, hogy az esküvői cipőnk mindkettőnk lábát taccsra vágta, de ez már csak ilyen :)

Szerintem akkor, ha a pár szervezi a saját ízlése alapján, nincsenek kifejezetten hátráltató körülmények (pl. rossz időjárás, tömeges meghívás-visszamondás stb.) és nem hallanak ott helyben nagyon rossz kritikát, akkor igen. De sok embernél ez nem működik így.

Mondom pl. a szüleim példáját. Apukám külföldön dolgozott, és volt kb. 2 hetük az esküvőre anyukámmal, amíg haza tudott jönni. Örültek, hogy tudtak találni egy éttermet, ahova tudtak foglalni helyet (mert ráadásul, hogy melyik 2 hétre tud visszajönni, azt kb. 2 hónappal előtte tudták meg)... így ugye adott volt az időpont, így a meghívottak fele nem is tudott elmenni (hogy túl későn szóltak, nem tudják megszervezni stb)... idő nem túlzottan volt semmire, pl. egy sima kosztümben házasodott. Dekor, zenekar stb. nem volt. Ja meg nagyanyám (apa anyja, anya anyósa) elég érdekesen viselkedett...

Alapvetően nem bánta meg, hogy ilyen családias jellegű esküvő volt, de ha újra megcsinálhatná, akkor több emberrel csinálná, lenne vmi kis zene (nem zenekar, de vmi kis aláfestő zene).

De volt olyan ismerősöm is, aki megmondta, hogy kevesebb alkoholt szolgálna fel, ha újracsinálhatná, mert elege volt a sok tajtrészeg vendégből.

Ill. ha máshol nem, fórumokon látom azt, hogy:

- "anyósom belepofázott, olyan lett az esküvő, amilyet ő akart, én gyűlöltem minden percét" (vagy ha nem is az egész esküvő, de ilyenek, hogy "szívem szerint hosszú ruhában mentem volna, de a párom nővére is abban volt, és anyósom kijelentette, hogy ne utánozzam, ezért nekem rövid lehetett csak")

- "lehet, hogy nem XY zenét kellett volna zenének, mert a fél rokonság húzta a száját és dumálták, hogy milyen szar"

- "az étterem nem olyan minőségben hozta ki az ételt, mint kósolókor"

-" most visszagondolva nem kellett volna 1) hosszú uszályos ruha, mert folyton ráléptek és túl nehéz is volt, 2) nem SK kellett volna megcsinálni a dekort, mert Katiéknál ízlésesebben nézett ki, 3) magamnak csinálnom a sminket, mert lefolyt" stb-stb-stb.

Igen, a többiek valószínűleg a ti esküvőtökről is ezt gondolják, hogy szép és jó volt a maga nemében, de voltak olyan dolgok, amik nem tetszettek nekik. Nektek meg tökéletes volt.

Én még nem voltam olyan esküvőn, hogy "bár az enyém lenne ilyen". De ezt nem azért mondom, mert azok az esküvők rosszak lettek volna, csak lehet, hogy nekem meg olyan tetszik, ami másnak eszébe sem jut. Nem vagyunk egyformák.

Szódával elment mind a 2.

Letudtam őket, mindenkinek be lett fogva a szája, elvettem a lányukat :)

Kaja és a hangulat is nagyjából rendben volt, és az a lényeg.