Tényleg a Sátán szülötte vagyok, amiért nem akarok lagzit?

A nagyszüleim, szüleim, unokatestvéreim, keresztszüleim mind (de tényleg MIND) fel vannak háborodva azon, hogy én nem akarok táncolós, dínom-dánom lagzit.

Anyagilag nem mondom, hogy nem engedhetnénk meg, mert a szüleim akaják fizetni (az a bajuk, hogy az unokatesómnak 200 fős esküvője volt, amit az ő apja, az én nagybátyám és ők úgy érzik, hogy nem adnának meg nekem mindent ha nem fizethetnék ki számomra az ugyanilyen kaliberű esküvőt). Szóval anyagilag nem lenne gond, de nem akarok elherdálni milliós (de minimum több 100ezres) összeget valami olyan rendezvényre, amihez marhára nincs kedvem.

1.Nem akarok idegen embereket meghívni, akik "rokonok", engem nem érdekelnek, sosem találkoztam velük, kb csak a nevüket tudom. A páromnak pedig alig vannak rokonai.

2. A vőlegényem és én is utálunk táncolni, még a saját szalagavatónkon sem táncoltunk.. Mindketten marha ügyetlenek vagyunk és kissé kínos lenne.

3. Nagyon válogatósak vagyunk mindketten (én nem eszek húst, ő nem eszik sajtot, tejtermékeket) szóval rengeteg féle kaja kéne, hogy neki is, a násznépnek és nekem is jó legyen.

4. Templomi esküvőt egyáltalán nem akarok.

5. Habos-babos ruhaköltemények nem vonzanak. Egy letisztult, csontszínű alkalmi ruhát szeretnékviselni az anyakönyvvezető előtt. Kb. 30 ember lenne, akiket meghívnánk és lenne utána egy vacsora mondjuk, beszélgetéssel, egy étteremben, ahol mindenki rendelhet azt, amit akar vagy kérünk előre tálakat és akkor nem kell az ilyen pogácsa, olyan töltött káposzta, ilyen rántott hús, második vacsora, harmadik vacsora stb.

Ezt szépen előadtam a rokonságnak is, akik teljesne ki vannak akadva, hgy ez milyen rossz, ők bulizni akarnak, meg akarnak minket ünnepelni és hogy mi(!!!) ünneprontók vagyunk és passzívk meg antiszociálisak.

Természetesen a nagyszüleim az egyházi esküvő hiányától is majdnem dobtak egy hátast, de ez mellékes.

Jogosan érzem megbántva magam? Nem a páromról és rólam kéne szólnia az esküvőnek? -.-