Szerintetek is bunkósság ez apámmal szemben?

9: Apaként viselkedett az elmúlt években?

Nem. Akkor az esküvőn se akarjon apaként megjelenni.

Kedves #10! Azt amire te gondolsz, azt magyarul "szövegértésnek" hívják.

Látom, már megint jól le húztatok. Fáj az igazság. Ez történik mindig, ha egy exférj védelmére kelek. :-)

Jó lenne, ha leszállnátok végre a magas lóról. A volt férjek nem a volt feleségek, és gyerekek, csicskái, és főleg nem az alattvalói. Még akkor sem ha a bíróság, barátnők, és az ügyvédek esetlegesen ezt is sugallják. Ők is emberek, és talpon kell maradniuk. Különben még a gyerektartást sem tudják fizetni.

A kérdező 14 éves koráig vasárnapi apa volt. Mit tehetett volna még? Nem lehetett ott mindig, mert elváltak. Muszáj neki új életet kezdenie, ha már az első feleségétől el kellett válnia, nem az az elsődleges feladata, hogy megfeleljen annak az életnek, amit elvettek tőle, és hogy megfeleljen azoknak az embereknek akik tönkretették az életét. Persze a gyerek nem tehet róla. De arról tehet, hogy hagyta magát egyoldalúan befolyásolni, és soha nem kérdezte meg az apját, hogy miért is váltak el. És azt most ne akarjátok bemesélni nekem, hogy minden elvált anya úgy neveli a gyerekeit, hogy az apjukról szeretettel, és tisztelettel beszél, hogy a gyerekek felnézhessenek rá.

Szóval kedves kérdező 14 éves korodig látogatott, egészen addig, amíg megnőttél akkorára, hogy el tudd dönteni, hogy akarsz-e vele találkozni. És itt a nagy kérdés, amit magadnak kell megválaszolnod, mindegy, hogy mit írsz le, csak az a fontos, hogy mi történt. Kérdezed meg magadtól, hogy megtettél-e mindent, azért, hogy többet találkozzatok, és hogy jóban legyetek. Megkérdezted-e tőle valaha is, hogy miért ment el, és, hogy szeretné-e ha sűrűn eljárnál hozzá? Vagy csak elvársz tőle olyan dolgokat, amiket te nem vagy hajlandó megtenni? Ha most 26 éves vagy, akkor csak rajtad múlott az elmúlt 10 évben, hogy meglátogatod-e.

Próbáld egy kicsit szélesebb látókörrel, az apád szemszögéből szemlélni a dolgokat. Húzd fel a cipőjét, járd végig az útját, éld meg az életének minden pillanatát, kövesd el a hibáit, éld át a szenvedéseit, az örömeit, lásd a lányodat megszületni, és éld át, hogy el kell hagynod, és nem láthatod, nem ölelheted, amikor csak akarod, nem lehetsz ott minden pillanatában, és felnőtt fejjel, megtagad téged amikor közeleg az esküvője, és ha mindez megvolt, akkor ítélkezz! De addig ne, szólj egy rossz szót sem, a másik emberre, főleg a szüleidre, amíg nem élted az életüket!

És most válaszolj, a következő kérdésre:

"Szerintetek is bunkósság ez apámmal szemben?"

Mert szerintem a bunkóság túl enyhe kifejezés.

És most megkérem az összes elvált, feminista, a férjük pénzén unatkozó hölgyet küldjenek nekem egy piros pacsit! :-)

És minden tiszteletem a kivételnek, tőlük elnézést kérek a nyers fogalmazásért.

36F (és nős)

12: ismerek elvalt apakat akik a valas es szetkoltozes utan is peldaerteku apak tudtak maradni, sot ebbol az egyiknek az exneje akkora szemetlada, hogy en elvalt anyakent mondom, hogy szeneslapattal kene pofan csapni. Az apukak megis jelen voltak a gyerekeik eleteben folyamatosan.

Mig nalam es meg mas csaladokban az elvalt apuka lelep az uj macahoz, onnantol kezdve reset gomb, a gyerek meg felejtve van. Azert az megis milyen, hogy felhivott az ex, hogy vinne a gyerekeket pentek este. Mondom oke,adjam valamelyiket? Aaaa, most faradt vagyok, majd penteken ugyis talalkozunk. Annyit se volt kepes mondani nekik, hogy hello,joejszakat... A pentek estetol vasarnap estig lathatasbol sokszor lett szombat deltol vasarnap kora delutanig. Akkor se igazan foglalkozik veluk, csoda,ha a kamaszodo nagyobb mar egyre kevesebb kedvvel megy hozza?

Nos, nálunk a szüleim apám alkoholizmusa miatt váltak, 3 éves koromban. Kb 10 éves lehettem, amikor elvonora ment, azóta tiszta. Anyukámtól soha egy rossz szót nem hallottam róla. Sőt, mindig elvitt a lakhatásokra. Leadott, majd elhozott, mert apám nem jött értem. Egyszer sem. Soha nem hívott fel, még a szulinapomon sem, egyszer sem. 14 éves voltam, amikor azt mondtam neki, legközelebb akkor jövök, ha keres, hív, jön értem. Ez 13 éve volt. Anno még egy két évig reménykedtem, hogy majd jön,aztán beletörődtem. 22 éves voltam, amikor véletlenül osszefutottunk. Akkor mondta, hogy esetleg hozzuk rendbe a kapcsolatunkat. :-) na én ezen jót mosolyogtam. Kérdeztem tőle, tudja e hol lakom, hol tanulok, hol dolgozom... volt e mit ennem az elmúlt 8 évben. Fogalma nem volt. Nem kértem már belőle. Erre ő úgy megsértodott, hogy azóta nem is köszön, ha elmegyünk egymás mellett az utcán.

Jövőre lesz az esküvőm, természetesen nem lesz meghivva. (A szülei igen, és a bátyja is, velük mindig is tartottam a kapcsolatot, ők kíváncsiak voltak rám. Csak ő nem)

Az oltarhoz kísérni a nevelő apám fog,aki több mint 20 éve apám helyett apám volt... 28N

A kötekedő nagyon érett nős 36 éves férfinek, aki nagyon ismerheti a kérdező magánéletét és minden gondolatát, beleértve az "apáét" is: az egy dolog, hogy egy érzéketlen pöts vagy (igen meg akartalak sérteni), mert ha nem vetted volna észre a szövegkörnyezetből, a kérdező megerősítést várt, hogy jól döntött-e. Más se hiányzik neki esküvő előtt, hogy egy nemtörődöm apa hozzáállása baszkurálja a lelkiismeretét, vagy egy olyan válaszolóé, aki semmit sem tud róla, mégis kioktatja, mert atyaúristennek képzeli magát.

Másodszor: 14 évesen még az ember gyerek, utána is nyugodtan kereshette volna a lányát, ha érdekelte volna mi van vele. Nem lehet egy gyerektől elvárni, hogy eddig apu keresett, de holnaptól én fogom őt hívogatni minden nap. Ez nem így működik. Itt igenis az apa felelőssége, hogy a kapcsolat megszakadt.

Kedves Kérdező! Szerintem jól döntöttél. Mr. kötekedőnek írott válaszomban nagyjából leírtam mindent amit szerettem volna. Még annyit tennék hozzá, hogy az apád rendkívül gyerekesen viselkedett azzal, hogy rád akarja erőszakolni a saját akaratát a történtek ellenére. Valamint szintén gyerekes viselkedésnek tartom a "megsértődök és azért sem megyek el az esküvődre" dolgot, mert hasonló hasonló felfogással kb. óvodában találkoztam utoljára - "ha nem adod oda a gijoe-dat, akkor nem leszünk barátok". Ugyanaz a szint.

Sok boldogságot kívánok!

:-)))

Sajnos, csak a gyűlölködni és sértegetni tudtok, de ésszel érvelni nem. Ésszel és érvekkel lehet, vitatkozni, de a rögeszmével nem tudok.

Valamikor minden feleség hozzáment a férjéhez, és utána elváltak a férj miatt. Ok. Megértettem. A nők tökéletesek, a férfiak szemetek, trógerek.... DE!!! Akkor miért mennek hozzájuk a nők??? Mint ahogy a kérdező is. Jaaaaaa, hogy akkor még rendes ember volt. Ok. Értem. DE!!! Akkor mitől/kitől lett alávaló, gonosz, szemét láda? Ki tette azzá? Vagy egyik reggel felkelt, nyújtózkodott egyet, és úgy döntött, hogy alkoholista lesz??? Vagy esetleg valaki, az esküvő után úgy gondolta, hogy majd ő megneveli, és ezt már nem tudta józanul elviselni??? Vagy azért ivott esetleg, mert amikor nem tudta megteremteni az anyagiakat, akkor csak alázták, ahelyett, hogy biztatták, támogatták volna?

Egy kicsit ki kellene néznetek a gyűlölködés mögül, és más szemszögből is meglátni a világot. Ki kell hogy ábrándítsalak benneteket, a föld nem ti körülöttetek forog.

A házassághoz két ember kell, a válás, és az odavezető út sem megy egyedül. Senki sem tökéletes, rajtatok kívül, ezt tudomásul kellene vennetek. De még ti sem várhatjátok el másoktól azt, amire ti nem vagytok hajlandók.

[link]

[link]

Kedves kérdező!

Azt neked is tudnod kell, hogy minden férfi egyforma. Kérdezd csak meg a fenti válaszolóktól.

Most férjhez mész. Gratulálok, és sok boldogságot kívánok. Tényleg.

Csak egy baj van. Lehet, hogy ebből a kedves fiúból is, pár év múlva egy alkoholista lesz. Mert mi olyanok vagyunk, hogy egyszer csak bekattanunk, csak úgy ok nélkül. Már most is van képe ellenkezni veled, hiszen ő beszélt rá ("de párom rábeszélt"), hogy mégiscsak hívd meg. Ezzel már most megsértette a női felsőbbrendűségedet. Biztos vagy benne, hogy kell ez neked? És lehet, hogy egyszer majd el kell válnod tőle, mert nem lehet majd vele élni. Egyedül maradsz a gyönyörűséges, kislányoddal, akit az a szemét nem fog rendesen látogatni. Sőt még kevés lesz a gyerektartás is, amit fizet. Miközben te úgy neveled a lányodat, hogy szeresse az apját. És a lányodnak ugyanazt a szenvedést kell majd átélnie amit neked.

Én tényleg nem akarlak bántani, de úgy gondolom, hogy a gyűlölködés nem vezet sehova. Ha te nem tudsz megbocsátani, akkor nem várhatod mástól sem, hogy megbocsásson neked.

Jöhetnek a piros pacsik, és a válogatott sértések. Ezek úgysem engem minősítenek. :-)

Ezzel ezt a meddő "vitát" a magam részéről lezártam. Átengedve a kedves hölgyeknek az utolsó szó jogát. :-)

Üdv. 36F :-)

18: "A házassághoz két ember kell, a válás, és az odavezető út sem megy egyedül. "

Ja, de a válás, a házastársak között a kapcsolat megszakadása az egy dolog. Ettől a szülő szülő marad, a gyerekétől nem válik. Illetve nem kellene.

Vannak apák akik ezt megértik és akkor is mennek a gyerekükhöz és keresik a kapcsolatot ha már nem laknak velük.

Van aki utána nem óhajt a gyerekével foglalkozni, szíve joga hozzá, csak akkor ne sírjon a szája ha a gyerek azt tekinti apjának, aki fogta a kezét, aki meghallgatta ha baja volt, aki letörölte a könnyeit ha elesett, aki megdicsérte ha ügyes volt. És akkor se hisztizzen, ha utána a gyereke ezt az embert szeretné ha az oltárhoz kísérje, ne pedig az, aki csak egy spermadonor volt.