22 éves vagyok és a barátom el szeretne jegyezni engem. Az anyukám még nem tudja csak félek hogy hogy fog reagálni rá? Mikor kérdezi valaki hogy mikor lesz már valami ő mondja hogy ráér még az! Ezért félek beszélni vele. Nem szeretnék veszekedést.

Ezért (is) jó az eljegyzés. Ez még nem végleges elköteleződés, tehát van ideje mindenkinek, így anyukádnak is felkészülni -lelkileg is- a házasságra.

Csak bátran vágj bele és mondd el neki, hogy milyen boldog vagy, mert megkérte a barátod a kezed!

Szerintem nem korai,főleg,hogy még bármi lehet belőle,de legalább anyukád látja,hogy komolyak a fiú szándékai.

19 voltam mikor nekem volt,igaz nem lett belőle házasság,de senki nem mondta,hogy ez korai,pedig arra számítottunk

Sok boldogságot! Felnőtt nő vagy!Nem csak papíron, tessék úgy viselkedni a kutyafáját! Nem anyának kell megfelelni.Csak saját magadnak!

Ez a baj a korosztályotokkal,hogy nem tudtok felnőttként viselkedni de ez meg a mi hibánk! Az én lányom 20 éves és világéletében arra törekedtem,hogy önmaga döntsön. Ha elkúr valamit abból tanul.Anyukám is önállóságra nevelet ezért élek meg a jéghátán is. 22 évesen már rég anyuka voltam és én osztottam az észt. Na csillagom tessék már végre a saját életedet élni amihez kívánok nagyon sok boldogságot. (Jó módszer ha minden reggel oda állsz a tükör elé és azt mondod: 22 éves felnőtt nő vagyok!!!)