Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek mennyire gáz ha nem akarok a testvérem esküvőjén sem tanu sem koszorúslány lenni?
Az a helyzet hogy nem vagyunk igazán "testvéri kapcsolatban". Ő úgy gondolja hogy áttiporhat rajtam és hogy jóban vagyunk és leszünk is akármit csinálhat, én másként látom kettőnk kapcsolatát, inkább "eddig és ne tovább" elvet vallom.
Az elmúlt években én futottam utána, én kerestem, én írtam neki sms-eket, én hívtam fel...stb. Ő azalatt egyszer sem keresett meg, nem írt sms-t (születésnapomkor se, se karácsonykor)...stb. Nekem ebből elegem lett és kb2-3 éve betelt a pohár. Egy nagy veszekedés után (miközben azt mondta hogy "ott fog nekem keresztbe tenni ahol csak tud" amelyet anyám is hallott, az egész családom előtt kijelentettem, hogy nekem ettől a pillanattól kezdve nincs többé testvérem és semmi közöm sincs hozzá. Azóta sokkal jobban érzem magam, mintha mázsás súlytól szabadultam volna meg.
Múltkor összefutottunk és ő úgy tett mintha mi sem történt volna és sérelmezte, hogy már nem keresem őt. Ráadásul egyik családi összejövetelünkön (a mi részünkről történt) a barátja még engem kért számon (?) hogy miért viselkedek így vele... a pofám leszakadt. Akkor az volt a nagy szerencséje, hogy a mi rokonunknál volt az esemény, és nem akartam tönkretenni egy hatalmas ordibálással, de megtettem volna.
Nemrég bejelentette, hogy esküvő lesz. Én meg félek, hogy felkér valamilyen szerepre, amit nem is áll szándékomban elvállalni. A családom ki van borulva, mert milyen dolog ez. Nos én is ezt kérdeztem tőlük, hogy milyen dolog így viselkedni velem ahogy ő teszi... persze én soha nem vagyok megértve, mert ő a kedvenc unoka, a kedvenc gyerek...stb. Én meg nem, mert őszinte vagyok: ami a szívemen az a a számon, és ez sokaknak fáj...
Én se vállaltam se a tanú se a koszorús lány szerepét. Lett is belőle nagy sértődés. De még a lakodalmon se vettem részt,csak szertartást néztem meg és gratuláltam.
Ez miatt az egész család utál,de már nem érdekel. ha se a tesóm se anyám,mamám,nagynéném,se senki nem értette meg h miért nem akarok sem tanú,sem koszorús lány lenni,akkor ne álljanak velem szóba.
Szia. Megértelek én is. Én sem szívesen vállalnám így.
Én épp fordított helyzetben vagyok. Sohasem hív a testvérem, nem keres, csak ha segítségre van szüksége. Elküldtem a testvéremnek a meghívót az esküvőnkre, személyesen is felkerestem (200km-ről), de nem adott konkrét választ, hogy eljön-e, anyagiakra hivatkozva. Abban állapodtunk meg, hogy fizetéskor felhív, addigra eldönti, hogy jön-e. 10-én volt fizetés, azóta is várom a hívását. Két hét múlva esküvő. Én megértem, hogyha anyagilag neki ez nem jön jókor, de nem is kell hoznia semmit. Egy szimpla ismerősnél még elfogadom ezt a húzódozást, szerintem testvér esetén erre hivatkozni nagyon bántó, mert nem vagyunk egyébként haragban, és úgy érzem alap, hogy a testvérem ott legyen az esküvőmön, én is ott voltam az övén. A legkisebbik gyerekének a keresztanyja vagyok, a keresztelő szinte pénzükbe sem került, mert mindent mi és a szüleim rendeztünk, mi álltuk a babakocsi árának a felét, állandóan kölcsön adtunk, azóta sem kaptuk vissza a pénzt. Sohasem hánytorgattam fel neki, mert ronda dolognak tartom, ha testvérek pénz miatt civakodnak. De mi mindig mellettük álltunk, segítettük őket, ott voltunk minden számukra fontos eseményen. Hatalmas szeretettel halmoztuk el a gyerekeiket. Most pedig sem a sógornőm, sem a testvérem nem akar eljönni az esküvőmre (elváltak). Megértem, ha gondjaik vannak(kinek nem, nekünk is), de fáj, hogy nekem nincs családom, nem számíthatok rájuk semmiben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!