Nem akarok hozzámenni! 2hét múlva esküvő, vissza lehet lépni?

Ennek a kapcsolatnak annyi. Ha hozzámész, elváltok, ha nem mész hozzá, botrány lesz és elhagy.

Csak a gyereket sajnálom.

(Mellesleg én lemondanám az esküvőt.)

Amennyiben lehet egy tanácsom, én azt javasolnám, hogy semmi képpen NE HÁZASODJATOK ÖSSZE! (most)

Nyilván te is tudod, mivel ez a soraidból is kicseng, hogy általában egy férfi és egy nő, azért kötik össze az életüket, mert szeretik egymást.

Azonban, ha úgy érzed, hogy nem kezel nőnek, és olykor levegőnek néz, vagy ha olyan tapasztalatod van, hogy valamitől az általános komfortérzeted jobb, amikor nincs otthon, illetve nincs veled, sőt kiegyensúlyozottabb vagy ilyenkor, akkor minden bizonnyal te is tudod, hogy ezt a ti kapcsolatotokat a legnagyobb jóindulattal sem lehet szerelemnek minősíteni.

Szerintem nem a véletlen műve, hogy megszólalt benned egy hang, ami azt mondja, hogy:

- Így nem akarok férjhez menni!

Ahogy említetted, minden bizonnyal van létjogosultsága annak is, hogy ”időt adjatok a gondok rendezésére, és ha minden visszaáll a rendes kerékvágásba, akkor esetleg nekifutni újra”.

Pályafutásom alatt szervezője és szemtanúja voltam közel 500 esküvőnek és a tapasztalataim alapján tudom, hogy van olyan, amikor az esküvő előtti napokban/ hetekben a párok esetleg elhidegülnek egymástól, vagy akár ellenségessé is válhat a kapcsolatuk, (amely a legtöbb esetben ”kezelhető”) de a ti esetetekben véleményem szerint ennél összetettebb a történet.

De a kérdésedre válaszolva:

Véleményem szerint egy elromlott, vagy leszálló ágban lévő kapcsolatot nem gyógyít meg egy sebtében összefércelt esküvő, még akkor sem, ha esetleg a párod – titkon – egy álomesküvőt szervezne neked csilliárdokért.

Amennyiben a te személyed és a gyermeketek önmagában már kevés a számára, úgy valóban érdemes lenne lassítani és esetleg egy közhellyel élve - újra gombolni a kabátot.

Mit tegyél és hogyan?

Mond meg a párodnak, hogy szereted, de nem szeretnéd ezt az esküvőt (most).

Ezt követően, vagy azt mondja, minden kommentár nélkül, hogy:

– Jó, rendben, lemondom….

Ez gáz, mert ez azt is jelenti, hogy valami nagyon kisiklott nála.

Vagy azt mondja, hogy:

– Miért nem szeretnéd?

E kérdés apropójából esetleg elmondhatnád neki, hogy milyen aggályaid fogalmazódtak meg a tervezett esküvőtökkel és a kapcsolatotokban létrejött minőségi változások kapcsán.

Bár az általad leírtak alapján azt gondolom, hogy ez sajnos semmilyen hathatós változást nem fog eredményezni.

Miért?

Mert a leírásod alapján, hősünk hozzád kötődő érzelmi, erkölcsi és morális alapjai, minden bizonnyal erőteljesen meggyengültek.

Mivel a kérdésed elsősorban az esküvőből való visszalépésre irányult, ezért nem szeretnék olyannak tűnni, mint akinek a bölcsesség köve a zsebében van és szemrebbenés nélkül kiosztja az észt.

De azért egy utolsó előtti gondolatként engedd meg, hogy megjegyezzem és egyben kérlek ne haragudj, mert semmi képpen nem szeretnék tolakodó lenni és a privát szférádban turkálni, de szerintem a leírásod alapján nem az a kérdés, hogy legyen-e esküvő vagy sem, hanem az, hogy mi van a ”lovagoddal”, illetve merre tart a kapcsolatotok?

Él-e még benne az a hős szerelmes trubadúr, akinek megismerted, vagy sem. Ha igen, akkor elő lehet-e csiklandozni belőle(?), ha nem, akkor miért nem?

Illetve kérdés lehet az is, hogy a szülést követően, mint anya, esetleg milyen változásokon mentél keresztül, ami a számodra talán természetes, de a párod lehetséges, hogy véletlenül nem ennyire flexibilis.

Sok sikert kívánok!