Mi a kulonbseg a polgari es az egyhazi eskuvo kozott?

"jogok erdekelnenek"

Röviden: a polgári házasságkötést a polgárjog szabályozza, tehát (jelenleg Magyarországon) ez az állam által elismert; az egyházit pedig az egyházjog szabályozza. Halkan megjegyzem, ez régebbi egyébként, mint a polgári házasság és nem igaz, hogy nincs jogi vonatkozása. Természetesen van, csak a kánonjog egy külön jogi kategória. Van, ahol államilag elismert az egyházi házasságkötés (pl. Szlovákia). Magyarországon nem ismeri el az állam: tehát az egyházi házasságkötéssel az állam nem biztosítja a házassági jogokat, tehát pl. öröklés, névviselés, vagyonközösség, stb itt le van írva részletesen: [link]

Illetve lényeges különbség, hogy jelen szabályozás szerint a polgári házasság felbontható, az egyházi azonban nem (érvénytelen lehet, de válás nincs).

Egyház alatt én most a katolikus házasságkötést értem, a protestáns házasságkötés annyiban más, hogy ott nem annyira külön jogi fogalom, mert a polgárit áldják meg.

Az egyházi házasságkötés jogi szabályozása (pl. kik köthetnek, mikor érvényes, jogi következmények) itt vannak bővebben: [link]

"egyházi házasságkötés jogi szabályozása "

Vicc. Csak az egyház nevezi jognak. Ez igen megtévesztő. Szerepel a PTK vagy BTK-ban? Nem. Így nincs miről beszélni .

15-ös válaszoló, ez nem így van. Meg lehet tartani az egyházi esküvőt polgári nélkül is, csak az nem hivatalos házasságkötés.

[link]

"#11: a kerdezot a jogi része érdekli, így az egyhazit bármilyen okból megemlíteni felesleges, mert semmi köze a joghoz az egyes vallások "előírásainak"."

Ahogy írtam: van külön kánonjog. Aki a Katolikus Egyház tagja arra ez is vonatkozik. nem analóg a párhuzam, de ugyanúgy, ahogy a saria is a muszlimokra, éljenek akárhol...

"Vicc. Csak az egyház nevezi jognak. Ez igen megtévesztő. Szerepel a PTK vagy BTK-ban? Nem. Így nincs miről beszélni ."

Felőlem hívhatod annak, de attól még jogon külön tanulják ezt is. Nem csak PTK és BTK van. A lex naturalis pl. le sincs írva, mégis létező jogi fogalom. Egyébként nincs teljesen igazad abban sem, hogy egyházjog nincs a PTK-ban. Sok kérdésben van átfedés a kettő között és normális esetben a kettő összehangolása történik. Pl. egy egyházi intézményre vonatkoznak természetesen az állami törvények, de ezen belül kvázi belső szabályzatként az egyházjog.

Kis szakmai összefoglaló: [link]

Elhiszem, hogy fűt az egyházellenesség, de te gondolom nem vagy az egyház tagja, egyház esküvőt sem akarsz, így amúgy sem vonatkozik ez rád. Kár háborogni a semmiért. A kérdezőre viszont lehet, hogy vonatkozna, mert így tette fel a kérdést.

A polgári a valódi esküvő, amit úgy értek, hogy csak akkor leszel házas. (A templomi vagy csak bohóckodás, vagy legfeljebb áldáskérés.)

Házassá az anyakönyvvezető előtt válsz, ha 2 tanú jelenlétében kimondod az igent. Házassági névviseléshez is itt szerzel jogot.

10 év házasság után jogod van az özvegyi nyugdíjhoz, ha a házastársad meghal. Ha előbb meghal, akkor nem jár sajnos.

Ha gyerek születik, apasági vélelem van, automatikusan a férj lesz az apa jogilag.

Örökbe fogadhatnak gyereket, illetve lombikprogramban is részt vehetnek.

A házastárs örökli az elhunyt házastárs vagyonát, illetve annak egy részét. (AZ élettárs például semmit, kivéve , ha az elhunyt végrendelkezett).

Nagyjából ilyen a házasság jogi tartalma.

#17: kánon jog. Az nem törvényes jog, csak egy egyházon belüli. Ráadásul vallasokbol és egyhazakbol is van sok, saját "jogokkal".

Kitorolheted a hátsód a "kánon joggal". Annyit ér.

1895. október 1. óta az állami (polgári) anyakönyvezés a jogilag mérvadó, csak az a hivatalos, csak az tanúsítja közhitelesen a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változásait.

1827-től felekezettől függetlenül két példányban kellett az anyakönyveket vezetni, az egyik példányt az illetékes megyei levéltárban kellett elhelyezni (ha az egyik megsérülne, meglegyen a másik). Az állami anyakönyvezésig ez volt a bizonyító erejű okirat.

1895. október 1.-től a felekezetek továbbra is vezethetnek anyakönyveket, de a polgári jogban az nem számít.