Fiúk, ti szeretnétek, ha a jövendőbeli feleségetek hasonló tulajdonságokkal rendelkezne, mint az anyukátok?

A szüleink generációja kísérleti generáció. Tulajdonképp ők az úttörők egy egész más családmodell megélésében, mint ami évezredek óta volt. Még a nagyszüleimnél is működött az, hogy Mama főzött, ellátta a háztartást, és bár ő is részt vett a földműves munkában, nagyapám semmivel sem dolgozott kevesebbet a feleségénél, csak ő a férfias részét csinálta. Nem volt net, nem az volt, hogy nagyapám bevágta magát a gép elé, aztán a ház össze is dőlhetett tőle. Ahogy évezredek óta csinálta minden felmenőjük, úgy éltek ők is. Eszébe se jutott nagyanyámnak, hogy nem az ő dolga a mosogatás, ugyanakkor volt idejük a gyerekeikre, az unokáikra, ha dolgoztak, együtt dolgoztak a saját házon, a TSZ földjén, a lényeg, hogy együtt voltak, közös célokkal. Nem volt tökéletes a házasságuk, de megöregedtek egymás mellett. Nagyapám tudom, hogy megcsalta Mamát, de abban a világban egy nő ha egyedül maradt, az majdnem egyenlő volt az éhenhalással, gondolom ezért is tűrt Akkor is voltak már büszke nők (pl. másik nagyanyám), de azért az még akkoriban csak elkezdődött, hogy a nők elkezdtek kiállni magukért. Ma már szerencsére sokkal több lehetősége van egy nőnek megvédenie önmagát, és én kicsit kajánul olvasom a pasik nyavalygós hozzászólásait, hogy minden nő egy ribanc, stb. Úgy kell nekik.

Ha a férfiak nem volnának olyanok, amilyenek, a nők enm rúgnák fel a családi fészket, mert egy nő genetikailag sem a változatosságra vágyik, ha csal is, annak általában komoly oka van.

Egy nő ma lehúzza a 8 órát, aztán háztartás és gyerekek totál az ő vállán, a legtöbb férfi meg akkora puhány, miután anyuci elkényeztette, hogy arról jobb nem is beszélni.

Nem csak a szülők, vagy a szüleink szülei tehetnek róla, hogy nem nézünk fel már rájuk. Ez egy más világ, teljesen más mint 50-60 éve volt. Ők nem értenek az internethez, a mobiltelefont is max. beszélgetésre tudják használni, és millió egyéb dolog, nagyszüleim helyesen írni sem tudtak rendesen, 8 éves koromban én sokkal jobban írtam mint ők, ez a generációs szakadék köztünk van, egy mai fiatal lenézi a nagyszüleit, de jó esetben is kineveti, ha képtelen megjegyezni vagy helyesen kimondani azt a szót, hogy winchester.

Mi, a következő generáció ugyanúgy el fogjuk rontani, még nálunk a fiúk ugyanúgy női munkának tartják a mosogatást, ugyanakkor nem veszik észre, hogy nem csinálnak semmit, mert férfi munka már nincs, vagy jóval kevesebb. Majd ha beáll egy új egyensúly, kialakul egy új működő családmodell, ha már a szülő jobban képben lesz az informatika világában, mint a gyereke - ez nálunk már megvalósulhat, akkor a gyerek is jobban fel tud majd nézni rá, akkor lesz újra tekintély, meg nevelés, addig meg csak a káosz.

Viszont ahogy elnézem, affelé haladunk, hogy a családok 4-5 évente felbomlanak, idegenek "nevelik" idegen gyerekeit, ez a gyerekeknek semmiképp nem jó. De én mégse szeretném nagyanyám életét élni, aki mindent el kellett tűrjön egy életen keresztül. Talán ők csinálták jobban, de ha lett volna rá lehetőség, ők se tűrték volna el nagyapáink hűtlenségeit. Én azt mondom, lehet hogy kicsit ribancosabb ez a világ, de a nő akkor is mindig hátrányban lesz, mert a férfi ahogy öregszik, egyre több és fiatalabb nő közül válogathat, egy nő meg ha öregszik, előbb-utóbb úgyis túl öreg lesz a férjének.

Lehet, hogy kicsit eltértem a témától, de azt gondolom, a férfiak ha az anyjukat keresik is a másik nőben, azt sosem tudatosan teszik, és soha nem vallanák be maguknak sem.

Nem :D

Én szeretem az anyámat, de nem szeretném, ha a párom hasonlítana rá, főleg nem viselkedésben.

De ha lehet megjelenésben sem. :)

Nem szeretném ha intim helyzetben anyámra emlékeztetne, mert az szerintem rohadt kellemetlen.

ma 14:02 hosszú válaszolónak ott a pont:D

Szép összefoglalás!

A "wc takarítás" jó példa, de inkább mentál-higénia......

ez pszichés eredetű anyuci az első nő akihez közelről kötődünk - rosszabbat ugyan miért választanánk?

Tudat alatt igen.

Rosszabb semmiképpen ne legyen, mint anyám volt fiatalon.