Akik külön kasszán vannak a párjukkal, mesélne róla hogyan működik?

Valóban így van, nem bonyolult.

Folyószámlára megy a fizetésünk, csekken kértük az összes rezsit+egyéb költséget, így amikor az megérkezik felesben kifizetjük,a bolti bevásárlást hol egyikünk, hol másikunk fizeti, mivel közel a bolt, nem szoktunk nagybevásárlást külön.

Ami marad azzal mindketten azt kezdünk amit szeretnénk.

Ha vmi nagyobb kiadás van azt közösen fizetjük, vagy arányaiban megbeszéljük,hogy ki mit vesz.

Ez a későbbiekben lehet,hogy változik, most költöztünk össze,nem vagyunk házasok és még nincs gyerekünk. Ha lesz, vélhetőleg változtatunk az eddig kialakítottakon, de most ez működik.

A külön kassza mindenképp jó.

Én voltam közös kasszán is, az nem volt jó.

Többet kerestem és mégsem tudtam megvenni azt, amit szerettem volna. Emellett szép hitel is felhalmozódott, ami a nyakamon is maradt szakításkor.

Most külön kassza van.

Hogy a pénz ne menjen össze-vissza, ezért táblázatban van vezetve minden kiadás.

Én inkább utalni szeretek és kártyával fizetni, így az albit én fizetem, a bevásárlásokat meg a párom. A táblázatban meg látható, hogy épp hogy áll a mérleg nyelve.

A "tartozásokat" meg átvisszük a következő hónapra.

Amíg együtt vagyunk, addig igazan nincs jelentősége. Mindkettőnknek marad annyi, hogy megvegyük amit szeretnénk.

És a mérleg nyelve amúgy is hol így áll, hol meg úgy.

Ehhez elég két számla, és mindkettőnknek van megtakarítási része is, de külön-külön.

Saját tervekre vagy közös tervekre, ez részlet kérdés.

Én 15 évet éltem élettársi kapcsolatban. A ház tehermentesen az én 1/1 tulajdonom volt. Abban laktunk.

A rezsit és a közös étkezéseket, háztartási beszerzéseket felesben fizettük. A kocsiját, hobbijait, egyéb személyes kiadásait (kozmetikum, ruházkodás stb) mindenki maga finanszírozta a saját bevételeiből.

Szerintem a legélhetőbb modell, ha mindkét félnek van annyi bevétele, hogy a közös életüket tudják finanszírozni. A fennmaradóból meg nem probléma pl, hogyha eltérőek a használatban lévő autók költségei, vagy az egyik ruhákat akar venni, a másik meg mittudomén horgászfelszerelést stb.

A gyakorlatban úgy valósítottuk meg, hogy pl egy bevásárlásnál kimutattuk, hogy mi a közös, mi az öncélú és a felváltva való fizetésekkor kiegyenlítettük, nagyjából elszámoltunk.