Lehet hogy már nem szeret? Kinek milyen a kapcsolata 2 év után?

Lassan 2 éve vagyunk együtt és együtt is élünk. Van egy kis babánk is. Viszont lehet én reagálom túl de szerintem ő nem szeret engem. Semmi jelét nem mutatja. Ha nem dolgozik itthon van. Telefont nyomkod vagy alszik. Keveset beszélgetünk. Sokszor azt mondja fáradt és zavarja a babánk nyűgőssége. Nem mesél a napjáról. Csak akkor ad egy szájra puszit ha elmegy dolgozni meg ha haza ér. Szex egyre ritkább. Akkor is csak a saját érdekét nézi. Azt hogy nekem jó-e azt nem. Napközben nem hív nem ír semmi kedveset csak a lényeget hogy kell e boltból valami meg ilyenek. Ha kettesben el tudunk menni valahová látom hogy unatkozik mellettem meg legtöbbször szól egy havernak vagy ismerősnek is. Az utcán minden lányt meg néz. Ez nem is lenne baj,ha néha kedves lenne velem. De más lányokra mondja hogy szép vagy csinos. Nekem sosem mondja. Állandóan a youtube-on néz videókat és olyankor hozzá szólni sem szabad mert akkor nem hallja. De pl egyszer nem nézünk meg együtt egy filmet. Teljesen el van zárkózva előlem. 2 év után nem hinném hogy itt kellene tartanunk. Sokszor leszid dolgokért. Csak a hibáimat veszi észre és teszi szóvá. Kértem tőle hogy hozzuk helyre a dolgokat valahogy. Tegyünk érte. Erre ismeretlen lányt jelölt be facebookon szerinte azért hogy engem idegesítsen vele. Mikor mondtam neki hogy egy kis időre haza költözhetne hogy lássuk ha külön vagyunk érez e irántam még valamit,az volt a válasza hogy akkor mit szólnának a szülei vagy az én szüleim. Holott felnőtt emberek vagyunk. Napközben a közelembe sem jön. Még egy puszira vagy ölelésre sem. Nem mondja,nem írja hogy szeret. Közben azt állítja szeret és hogy hagyjam kicsit békén hogy változni tudjon mert egyből nem tud. De 1 éve még mindennap mondta hogy szeret. Kis cetlikre mindig írt valami kedveset. Állandóan bújt. Nem értem. Ennyire ellaposodhatott minden? De akkor én miért veszem észre és ő miért nem? Nem változtam sokat szülés után sem. Ugyan úgy nézek ki mint terhesség előtt. Annyi hogy mivel itthon vagyok szinte állandóan a baba miatt nem vagyok kiöltözve és sminkelve. De ha megyünk valahová akkor próbálok normálisan kinézni. Én azt gondolom hogy ő nem érez már irántam semmit csak talán a baba miatt próbál kitartani. Így viszont csak vegetálunk egymás mellett. Elhagyni minket nem akar de nem is tesz semmit hogy javuljanak a dolgok. Ha kiakadok és sírni kezdek a sok lelki fájdalom miatt és a tehetetlenség miatt nem vígasztal meg csak meg kérdezi mi bajom van megint. Tehetetlen vagyok mert hiába kérem a változást tőle semmi nem történik. Hiába kérem hogy ne okozzon több fájdalmat és inkább hagyjon el minthogy mindennap azt lássam mennyire nem érdeklem őt,azt mondja nem fog elhagyni. Azt várja el tőlem hogy ezek után még én bújjak meg kezdeményezzek nála. Tényleg nekem kellene még ezek után is lépnem meg mindent meg tenni érte? Én legalábbis úgy gondolom mivel ő viselkedik így neki kellene első körben lépnie nem nekem. Ki mit gondol?