Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férfiak, ti összeköltöznétek így egy nővel?
Szóval szerintem senkinek sem újdonság, hogy mára enyhén szólva is elszálltak az albérlet árak. 100 ezer alatt nem talál az ember lánya normális albérletet, de ha talál is, minimum netto 200 ezret kéne keresnie, hogy fennt tartsa magát se spórolni nem tud. De ugye nem mindenki keres 200 ezret.
Ha mégis meg tudja fizetni és spórolni, akkor is évtizedekbe telik mire összejön egy lakás ára ami persze nem egy csodás lakás lesz a dunaparton, hanem egy lepukkant lyuk a 8. vagy a 10. kerületben.
És akkor ott van a gyerekvállalás. Szerintem mondanom sem kell, hogy a főbérlők rémálma egy gyerekkel rendelkező bérlő, és amint jön a baba, a család mehet a busba. Nem épp szép kilátások.
Tételezzül fel, hogy ennek fényében a nő inkább úgy dönt marad az anyjával egy kétgenerációs családi házban, aminek fele-fele arányában van fizetve a hitele. Szerintetek hajlandó lenne így egy férfi összejönni a nővel és családot alapítani vele?
válasza:
válasza: válasza: válasza:ma 11:58
Csak éppenséggel a helyzet az, hogy önmagában a saját lakás hiányához társítják minden esetben, hogy "biztos" főznek, mosnak, takarítanak rá és nem önálló.
"Lúzer" pasi meg nem ott kezdődik, hogy más főz, vagy mos rá. A legsikeresebb férfiakra éppen mindig egy nő mos, főz (éppen melyik), mert annyira megakarják tartani, hogy palotapincsivé válnak és lesik minden kívánságát. Cserébe ideiglenesen "használhatják" a férfit. És ezzel mindkét fél tisztában van, csak nem mondják ki.
A "lúzer" pasi megjelölés ezen az oldalon inkább csak egy semmitmondó sértés akar lenni, még annyi fantázia sincs abban, aki írja, hogy normális sértést írjon. Tipikus "namostjólmegmondomneki" megnyilvánulás egyszerű emberek között.
válasza:Én >soha< nem élnék együtt a szülőkkel. Félreértés ne essék, szeretem a családomat, a páromét is, a párom is szereti az én családomat meg a sajátját is, mindenki izomból komál mindenkit, de ennek ellenére sem. Mert hatványozottan több problémát generál, és soha nem élhetnénk a saját életünket, a párkapcsolat nem csak kettőnkről (esetleg a gyerekeinkról) szólna, hanem elkerülhetetlenül a szülőkről is. Én úgy látom, hogy szintem indenki belebukik ebbe az együttélésbe, vagy úgy, hogy egy idő után annyira megutálják egymást, hogy valaki lelép, vagy úgy, hogy egy életen át egy feszült, ideges, játszmákkal teli, passzív-agresszív légkörben élnek, ami talán még rosszabb. Persze, vannak jó példák, akik nagyon simulékonyak, lazák és nagyvonalúak, de kevesen vannak. Én biztos vagyok benne, hogy ahelyén tudnám kezelni a szülőket és a problémákat, de akkor sem csinálnám, egyszerűen ez nem fér bele a közös életünkbe.
A közös albérlet jó alternatíva szerintem. Tudom, drága, persze. Viszont úgy megvan a saját életetek, egy csomó mindennel nem kell foglalkoznotok (saját lakás ügyei, nyűgei), és nem vagytok helyhez kötve. Nekem sincs lakásom, lenne rá lehetőségem, de egyelőre eszam ágában sincs venni, szeretek albérletben élni.
Természetesen az is megoldás, hogy ideiglenesen a szülőknél éltek, de ez csak akkor működik, ha kész, megvalósítható, konkrét tervetek van a külön költözésre.
válasza:Én nem költöznék soha anyósék-szüleim mellé - még egy városba SEM, nemhogy egy telekre.
Jó, az, ha van legalább 30-40 km, de a 200 már jobban hangzik.
Szeretem a férjem szüleit, a saját apámat is, de ha velük egy városban élnénk, ismerem őket annyira, hogy sokat lennének nálunk, meg "csak random beugrunk" - akár órákra is telefon nélkül, stb.
válasza:Simán!
Ha az anyós a fejemre tudna nőni, az az én határozatlanságomat bizonyítaná. Tehát nem félnék belevágni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!