Miért nem érti meg a párom hogy hármasban szeretnék lenni velük szülés után? (bocsi ha nem ide tartozik)

A 38.hetben vagyok és most kezdtünk beszélni a szülés utáni dolgokról.. Neki nagy a család nekem csak anyum van.. Mondtam hogy a kórházba az ő szülei és az én anyumon kívül nem szeretném ha más jönne.. Egyszerűen azert mert ha egy vki is jönne akkor jönne mindenki más és az kb 50fo.. Azt is kértem hogy a szülés utáni első pár órában legyünk csak hármasban ne rontson be egyből mindenki amint lehet.. Illetve mikor haza mehetünk akkor is szeretném ha az első pár nap hármasban lennénk és nem jönne a "csorda". Szerintem ez érthető, most válunk családdá, azon kívül szerintem mindenki csak zavarna hiába akarnának segíteni abból úgyis csak az lenne hogy zavarnak, hattaltatnak vagy épp nem hagynak pihenni.. Ráadásul a szülei amúgy is szeretnek mindenbe beleszólni.. Mikor mondtam a paromnak hogy ezt szeretném nem igazán tetszett neki.. Azt mondta nem tudja irányítani őket.. De szerintem ez csak kifogás.. Ugy csinál mintha a szüleivel lenne bajom de nem erről van szó, az en anyumnak is megmondtam és megértette.. Annyira nehéz megérteni hogy az első napokat hármasban szeretném megélni?

A másik dolog: jó elolre megfoztem több dolgot le is fagyasztottam.. Kb két hétre elolre van kaja.. Mondtam a paromnak hogy néha rendelhetünk is, de két hét múlva remélhetőleg lesz időm osszedobni vmit.. Erre is felhorkant hogy az ő anyuja foz és minden nap hozza.. Nem a segítséggel van baj hanem hogy velem meg se beszélte és a hűtőben is ott van hét heti kaja minimum.. Plusz a fagyon bepanirozott dolgok amiket csak sütni kell stb de amúgy a párom is szokott főzni.. Orulok hogy van segitseg de amíg nem szorulok rá miért kell erőltetni? Ugy érzem a párom anyukája túlságosan jelen van a mindennapjainkban, mindenbe bele akar fontoskodni.. Mikor bezzeg ő volt beteg, műtötték és én foztem és vittem nem tetszett neki pedig nálunk nem volt semmi kaja a hűtőben.. Amíg nem szorulok rá nem szeretnék segítséget elfogadni, mert később azt hiszi joga van mindenbe beleszólni.. Akkora baj ez szerintetek? Volt valaki hasonló helyzetben? Nem akarom kizárni a rokonságot az életünkből orulok hogy sokan várják a picit de az első pár hétben csak a negatívum lenne.. A segítségnek is örülök de csak akkor kell ha szükség lesz rá.. Külön család vagyunk és szeretném ha ez így is maradna, szerintetek nincs igazam? Bocsi ha nem oda kapcsolódik de talán itt jobban vannak hasonló szituban lévő emberek:)