Párkapcsolatban ti hogyan reagálnátok le ezt a szituációt?

Sajnos sok gondunk van mostanában a pénzzel, illetve annak hiányával.Párom a számlákat fizeti,ami nagyjából a harmada a havi élelmiszernek, amit én állok.Albérleti díjat nem fizetünk,hitelt sem. A baj csak az,hogy ugyanannyit keresünk mindketten, mégis, fel van nekem hánytorgatva,hogy Ő EGYEDÜL fizeti a számlákat és én semmit nem adok bele.Hiába magyarázkodom, hogy a napi kaja sokkal drágább,mint a havi 30e rezsi,hiszen rendszeresen főzök is,számlákat gyűjtök és füzetbe vezetem,akkor is csak a rezsit fújja.

Az is furcsa, hogy arra célozgat, hogy ha én nem lennék akkor őt a nők a tenyerükön hordoznák és mindent megvennének neki, meg neki keresnének és nem lennének anyagi gondjai. Meg hogy az ő tudásával velem nyomorog ahelyett hogy más életet élne.Másik percben meg már mintha mi sem történt volna...nekem ez irtó rosszul esik.Az igazság az, hogy míg nem éltünk együtt is volt hogy ha találkozni akartunk tankolnom kellett neki hogy el tudjon jönni.Vagy ha valamilyen segítségre, szívességre megkérem azt ő csicskaságnak veszi, mert más ezért pénzt kap,ő meg egy tányér étellel meg jó szóval általam"le van tudva".De mikor mondom, hogy akkor miért nem mondta, hogy inkább nem segít vagy nem ér rá vagy valami? Nem értem miért kell játszania a mártírt.Most jött el a mélypont hogy elromlott a kocsija, és senki nem tud neki adni 60ezret hogy megcsináltassa.Ezért is én vagyok a legnagyobb hibás, mivel nyáron!!! volt pénzem( eladtam a régi Puntóm) és nem adtam neki, pedig ő mennyit segít mindig nekem.Most erre mit mondjak? Nem tudok segíteni akkor sem ha szeretnék,mivel azt a pénzt már régen elköltöttük.Saját lakásunkban élünk,de ezt már bírni sem bírom tovább, nem tudom hav menjek, mit csináljak...