Hogyan változtathatnék a szemléletemen és válhatnék nyitottabbá? (bővebben lent)

Nem, nem az a baj hogy nem találtad meg.

Ez a baj: "egyszerűen nem tudok alkalmazkodni senkihez sem, olyan nő pedig nem létezik, aki 100%-ban megfelelne nekem."

Neked senki nem felel meg. De miből gondolod, hogy te bárkinek is megfelelnél?

#8 vagyok újra.

Ha kérdezed, akkor még biztos nem volt benne úgy igazán részed... gondolom én. :)

Egyébként írnál kicsit az elvárásaidról, illetve a "legkisebb furcsaságokról", hogy lássuk mégis mikre gondolsz?

26N

Újra én #8

- utcánodakiabálós

Ezt mondjuk átérzem, én is visszafogottabb típus vagyok, vagy így neveltek, hogy az ilyesmit nem illik / túl harsány / kissé akár közönséges is alkalmanként. Viszont ez egy olyan dolog, amit szépen átgondolsz, hogy "Oké, ezt nem szeretem benne. Változni valószínűleg nem fog. Az összes többi szerethető, pozitív tulajdonsága ellensúlyozza-e ezt? Tudok-e könnyű szívvel egy sóhajjal / lemondó mosollyal túllenni 875 ilyen alkalmon?"

Kompromisszum nélkül szerintem nincs kapcsolat.

-kávéscsészétnemkivivős (alapvetően hanyag lányka?)

Itt sok szituáció átvillant az agyamon. A leírásodból sok mindenre lehet gondolni. A te csészédet nem viszi ki (helyetted)? A sajátját hagyja benn pihenni egész nap? Ebéd utáni kávé-beszélgetés során nem pattan azonnal, hogy kivigye, csak negyed óra múlva amikor indul mosogatni?

Ha belegondolsz...nem ezek a nagy dolgok az életben. Nem tűnik apróságnak, ha átrágod újra a jó tulajdonságait? Hogy melletted áll, meghallgat, bátorít, próbál felvidítani ha ki vagy bukva, igyekszik a kedvedben járni, hisz benned, odavan érted (sorolhatnám még, de ez is elég szubjektív, kinek mi számít jobban)

- vásárlásracselesenrávevős

Ez pusztán kommunikáció. Az nem tetszik, hogy milyen módon próbál rávenni, vagy az, hogy rá szeretne venni, hogy vegyél neki dolgokat?

Ha az előbbi az igaz, azon sokat segít az egyenes beszéd. Mivel a párod, valószínűleg elég értelmes hozzá, hogy megértse, ha elmondod neki, hogy ezt így te nem szereted /manipulatívnak tartod / rosszul esik neked, hogy azt gondolja rólad, hogy csak így játszmázva kapna tőled bármit, ha őszintén kérné az jobb lenne.

Ha a második... akkor itt nincs helye kompromisszumnak :)

Párkapcsolaton kívül egyébként hogy állsz az alkalmazkodással? Családban, munkahelyen bárhol?

Apropó, az elvárásaidról mélyen hallgatsz :)

26N

Egyébként most már egyre bátrabban ajánlanám, hogy olvasd el (vagy csak olvass bele) a Spielhózni c. könyvbe, amit már említettem.

Elég fejbekólintós, nyers, de határozottan elgondolkodtató dolgok vannak benne.

Ezekről a kis furcsaságokról eszembe jutott belőle egy rész.

Összefoglalom az író után szabadon:

A párkeresés alapvetően egy piac. Mindenkinek van valamennyi pénze, tehát mindenki csak olyat válasszon, akinek ki is tudja fizetni az árát.

Van Jancsi és Juliska. Minden szuper, szerelmesek egymásba, csak hát, a szerelem termel egy kis "gőzt" amitől az ember hajlandó olyan tornamutatványokat csinálni, amit alapból nem szokott.

Namár most, Jancsinak alapvetően büdös a lába. De tudja, hogy Juliskának ez nem tetszik. Tehát a "gőz" erejével állandóan mossa, fújja, hintőporozza... enni lehet a lábáról amikor randira készül :)

Juliska viszont okos, és tudja, hogy Jancsi ezt miatta csinálja. Azt is tudja, hogy ez a lendület nem tart örökké Jancsiban. Ráadásul Jancsi apukájával is találkozott már, az ő lába is hasonló.

A legszebb az egészben, hogy Jancsi nagyon igényli néha esténként, munkától fáradtan a lábmasszázst.

Juliska meg gondolkodik: "Oké, most még mossa a lábát. Ha esetleg már nem - mert látjuk a papát - , akkor hogyha masszázst mer kérni, mondom neki, hogy menjen lábat mosni előtte. De mi van akkor, ha erre Jancsi úgy reagál, hogy ááááakkorhagyjuk? Ettől Jancsi csalódott lesz. Van-e elég "pénzem" arra, hogy durcázás, rossz érzés, sértettség nélkül vigyek neki esténként egy lavór vizet amiben megmossa a lábát és utána mehet a masszázs?"

Jancsinak a lavór víz (is) az ára. Juliska meg eldönti, hogy megveszi-e.

szószátyár 26N