Mit tennétek,ha a barátotokról kiderülne,hogy helyzetekben nem tud felnőtt emberhez méltó döntéseket hozni,és esze ágában sincs,komolyan részt venni az adott kapcsolatban?

Hogy pontosítsam,és írjak rá egy példát. Ha a jövőnket illető tervekről esik szó "nem tudom,édesem mi lesz,vagy hogyan lesz,de majd valami lesz". "nE MOST NE NYÚZZ KÉRLEK,MERT NAGYON SOK A MUNKÁM,ÉS NINCS KEDVEM VESZEKEDNI". "mAJD VALAHOGY MEGOLDJUK" "Nem tudom,mikor tudjuk megcsinálni,de majd valamikor". "Persze,megcsinálom valamikor,de most nincs rá időm". "Ne nyaggass már kérlek,jó helyen van ott a szemét,ahol van, jó lesz azt holnap is levinni". (természetesen ilyenkor ha az ő feladata ha nem,él nézi,hogy ott van..Ez csupán pár dolog, de az,hogy gyerekként mindig arra hivatkozni,hogy fáradt...Meg nem vettem észre...Szerintem,az én felfogásom,és neveltetésem szerint,egy embernek észre kell vennie azt is,hogy mondjuk el van csúszva a lábán a zokni, vagy,hogy rendetlenségben van..Ő simán átlép ezeken a dolgokon"mert most fáradt vagyok".-.. Kérdezem én, de mindig? AMikor probléma van,homokba dugja a fejét, elzárkózik,és mindent cseszegetésnek vesz..