Jogos, hogy kiakadok ezen?

A párom minden éven ígérgeti, hogy elmegyünk valahova repülővel (én még sosem repültem) és sosem lesz belőle semmi. Nem azért, mert ne engedhetnénk meg, hanem mindig kibúvik az alól, hogy messzebb helyre menjünk.

Covid előtt beszéltük egyik éven Spanyolországot, naná, hogy a Balatonnál kötöttünk ki. Másik éven Szardíniát, Isztria lett belőle autóval.

Most Ciprust nézegetem őszre, amivel először nagyon helyeselt, de most, hogy foglalni kéne azonnal mutogatja nekem a közelebb elérhető helyeket.

“Macerás a repülés”

“A közeli tenger is jó”

“Minek olyan messze menni..blabla”

Nem vagyok telhetetlen, hanem fáj, hogy folyton beígéri, aztán kihátrál. Én szívesen mennék új helyekre is. Ő meg folyton Balcsi, meg termálfürdő, vagy NAGY RITKÁN közeli tengerpartok.

Az fáj, hogy megbeszéljük, tudja mennyire szeretnék repülni, vagy mennyire szeretnék új helyekre menni, teljesen beleélem magam, mert helyesel, majd ki akar hátrálni.

Most Ciprust nézegetem, ő meg Krk szigetet forszírozza.