Aki különvált és költözött a partjától, de néhány hónap/év után ismét összejöttek, elmesélné a tapasztalatait?

Mi 5 évig voltunk együtt, közben egyszer már szét költöztünk két hónapra, majd össze, de annak semmi értelme nem volt. Pont ott és pont úgy folytattuk, mint előtte.

Aztán 1 évnyi tömény kínlódás után szakítottunk. Elköltözött és mindketten úgy gondoltuk ennyi pont elég volt a másikból. Ő próbálkozott másoknál én meg élveztem, hogy senki nem köt le, nyugodtan fordíthattam az időm a barátaimra, hobbikra, családra, vagy cska úgy magamra, nem kellett senkinek elszámolnom, senkire tekintettel lennem.

Nem is beszéltünk. Aztán kb fél évvel később egyéb okból egymásra írtunk, fogalmam sincs ki is kezdte és már a konkrét apropó sincs meg. Egyszer-egyszer beszéltünk, találkoztunk is és elkezdtük elemezni hol csesztük el. Ekkor még csak a konklúzió levonása miatt. Aztán egyre többször találkoztunk, én nem akartam újra kezdeni, de sodródtam az árral, mert vesztenivalóm se volt. Aztán megbeszéltük, hogy egy próbát megér a dolog. Mindketten igyekeztünk, illetve igyekszünk máshogy kezelni a dolgokat, jobban odafigyelni, előbb szólni, ha baj van, vagy valami nem jó.

Működünk, de rengeteg meló és sok bizonytalanság árán. Nagyjából másfél éve mondtuk ki, hogy újra kezdjük, két hete költöztünk újra össze, most azt mondanám, harmónikusabb a dolog, mint eddig bármikor, de ennek ellenére se vagyok benne biztos, hogy a jó döntést hoztuk, mert ennyi idő alatt se épült vissza a teljes bizalmam a kapcsolatba, valahol még mindig ugrásra készen várom, mikor omlik össze, ahogy "szokott".

Talán, ha hosszabb ideig kitart a boldog béke idő, idővel eloszlik a félelem is.

Nagyon nehéz a rossz beidegződéseket, hibás mintákat felismerni és még nehezebb tudatosan máshogy dönteni, más megoldást keresni, mikor jönne a rossz megszokás, máshogy állni a másikhoz, más alapokra helyezni a kapcsolatot. Ezek nélkül viszont pont semmi értelme újrakezdeni mert semmi új nem lesz benne, ha minden úgy csináltok, mint előtte.

Mi 1 év után szakítottunk, 3 hónapot voltunk külön, majd összejöttünk és még lehúztunk majdnem 3 évet.

Pár hete költöztünk szét, semmi értelme nem volt az újrakezdésnek, az első szakításnál abba kellett volna hagyni. Borzasztóan szerettem őt, ő is engem, ezt sosem kérdőjelezem meg, de olyan komoly dolgokban volt eltérő értékrendünk, amiket semmilyen ígéret meg szép szó nem tudott helyrehozni. Nem voltunk egymáshoz illőek, ennyi az egész, másokkal boldogok lehetünk még. Kár, hogy erre 4 év után jöttünk rá véglegesen.

23L