Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Sógornővel együtt élve, hogyan viszonyuljak hozzá ha így viselkedik?
Előzmény: férjem szülei egy több generációs házban élnek a sógornőmmel és a férjével együtt. Pár hónapja úgy alakult az életünk, hogy ide kellett nekünk is költözni. Van saját része a sógornőéknek és nekünk is, ami egy-egy nappali, hálószoba és fürdőszobából áll.
Ezen felül van egy velük közös nappali, illetve a lenti részen ahol a nagy családi nappali és konyha van, az mindenkivel közös.
Mi a saját nappalinkban kialakítottunk egy konyhát, ahol főzni szoktam (általában) kettőnkre. A többiek (anyósék, sógornőék) a közös konyhában esznek, ahova anyósék szoktak bevásárolni és főzni is.
Most: mivel a vírus miatt nem nagyon szeretnék pár naponta boltba menni, sokszor lent eszünk a férjemmel a családdal együtt, vagy ebből a lenti konyhából hozok fel alapanyagokat, amiket megfőzök. Pl húst, zöldségeket, stb.
Mi nem tudunk olyan nagy bevásárlást intézni, mert csak egy normál méretű hűtőm van, míg lent van egy fagyasztóláda is.
Szóval, a hölgyemény ebben a pár hétben többször is megjegyezte különböző szavakkal, hogy én úgy érzem magam a konyhában mintha egy ingyen boltban lennék, hogy csak így hozom viszem innen az élelmiszereket. Először azt hittem viccel, de nem.
Ő egyébként ebbe a közös konyhába nem vesz semmit, mindent a szülei fizetnek.
Ez nekem rosszul esik, és ami még rosszabbul, hogy ebben az elmúlt pár hétben többször is rosszindulatú volt velem más jellegű dolgokkal is.
válasza:Hát ha máséból veszünk el, akkor annak ilyen perpatvar a vége. Ők se fizetnek meg ti se, az egész csak vihar egy pohár vízben. Mondjuk az azért úgy érdekes, hogy te most "nagyon nem szeretnél pár naponta boltba menni", de az anyósék menjenek csak, gondolom, azt magyarázzátok be magatoknak, hogy "ott úgyis van".
Gyerekes az egész sztori, kérdező, ne csodálkozz, kérlek, ha önálló, felnőtt emberek nem tudnak a problémádhoz kapcsolódni és értetlenkednek. Felnőtt szemszögből nem tudun kezzel az üggyel mit kezdeni. Nőjetek fel és lássátok el magatokat. Amíg gyerekstátuszban éltek, addig gyerekproblémáitok lesznek, nektek is és a sógornődéknek is.
válasza:Utolsó, senki nem megy ki a házból, megint csak spekuláció, mint a többi hozzászóló, amikre inkább nem is válaszolok. (Igen, mi már hetek óta nem mentünk ki, egyikünk sem)
Feltettem egy kérdést, és válasz helyett egyből a többség a másik pénztárcájában turkál, aminek a kérdés szempontjából semmi relevanciája.
válasza: válasza:24, nem marakodunk, hanem ő rosszindulatú velem.
Egy példát írtam a kérdés magyarázatára, de itt van még néhány, hátha sikerül az “ingyenkajától” elrugaszkodnod felnőtt módjára.
1, a tetőteraszt nem használja senki, kitaláltam hogy ott jogázom. Második alkalomtól rendszeresen éppen utánam jönnek fel a gyerekeivel, akik zajonganak, és futkosnak, mivel gyerekek.
2, konditerem felé vettem az irányt, amit szintén nem használ senki. Ezt látva, kitalálta hogy a gépek már régiek, nincsenek használva (ezek igazak), ki kéne dobni, és neki amúgy is kéne a hely.
3, amikor ideköltöztünk, mi is használtuk/am a sofőrt, ami neki valamiért nem tetszett, így azóta taxiznunk kell, amit bár nem szeretek, de fő a béke, gondoltam akkor.
Rengeteg további példát sorolhatnék, amivel kimondottan engem akart bosszantani.
(A sógornő férje azért kérte el a konnektor árát, mert velük és velünk is az a megállapodás van, hogy egyikünk se költ semmit ebben a házban. Ezt anyósék szerették volna így. Mi sosem kértük el semminek az árat amit vettünk magunknak, furcsán nézett volna ki, ezért is gondolom hogy nevetséges hogy ők minden pénzzel elszámolnak, még egy konnektorral is, de ugyebár ez nem az én dolgom (lenne), és valóban nem is érdekel(ne) ha nem viselkedne így irányomban)
25, az hogy én külön főzők nem mint különcködés valósul meg, hobbiként imádok sütni főzni, és amikor olyat készítek amit tudom hogy mások is szeretnek a házból, abból mindig nagyobb adag lesz. Pl. Amikor sütök, a lányát mindig hívom hogy “segítsen” mert tudom hogy szeret a konyhában sündörögni. Szerintem én ezzel teljesen korrektül jártam el.
Egyébként olyan is volt, hogy férjem lent evett nélkülem, és sógornő megjegyezte gúnyosan hogy nem főzök a férjemre. (Holott ő sosem főz, senkire, még a férjére sem).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!