Nők, utasítottatok már vissza valakit olyankor is, amikor szinglik voltatok? Mi volt az oka?

Azt ugye tudod, hogy foglaltként sem utasítanak vissza, ha kellően jó pasi vagy számukra? Csak kérdezem...

Ahogy az első írja , ott nem szokott lenni konkrét vissza utasítás csak picit sumákolgatnak.

Hát persze, mert nagyon szar helyzetben voltam, szüleimnél laktam, semmi pénzem, kilátástalan helyzet rengeteg munka, depresszió, egyéb betegségek.Tudtam magamról, hogy teljesen alkalmatlan vagyok egy kapcsolatra, a pasi mondjuk nagyon kitartóan udvarolt nekem, ráadásul gazdag is volt,meg jóképű, sok lány odavolt érte, én viszont nem akartam őt terhelni a saját gondjaimmal. Ő nagyon nyomult, minden problémámat meg akarta oldani, mindig aggódott értem, én viszont hárítottam, mert nem akartam olyan kapcsolatba belemenni, ahol csak ő ad nekem mindent én meg nem tudok adni neki szinte semmit. Hiába mondta, hogy látja, h én nem érdekből vagyok jóba vele, valahogy feszélyezett a köztünk lévő szakadék. Próbálkozott, a végére már nagyon görcsös lett, mindenáron próbálta bizonygatni, h mennyire kedvel, láttam rajta, hogy túlságosan beleéli magát és nagyon rossz volt visszautasítani. Azt nem bánom, hogy akkor visszautasítottam, azt viszont igen, hogy őt el kellett utasítanom. Most már kezdem összeszedni magam és tervezem, hogy írni fogok neki, hátha még van esély. Ő megmondta a végső elutasításnál, hogy többet nem fog próbálkozni, nem erőlteti tovább és ezt tartja is, max szülinap köszöntött fel facebookon azóta. Úgyhogy most nálam a labda.

Nem. Ha szingli vagyok, akkor az első beprpbalkozo idióta vihet is.

2 okból utasitok el egy pasit, az egyik ha nem akarok kapcsolatot, a masik ha nem tetszik.

Hű kilences, én is ilyen vagyok. Nem is tudtam, hogy erre van megfelelő szó