Azért utálják az eltartottakat, mert igazságtalan, hogy a semmiért élnek jól?

Én önmagában nem utálom őket, hogy jól élnek a semmiért.

Nekem csak az nem szokott tetszeni amikor leszólják a dolgozó embereket, hogy miért nem vesznek példát róluk és töltenek több időt a gyerekükkel.

Azokat utálják, akikről azt gondolják, hogy eltartottak.

És igen azért, mert azt hiszik, hogy csak a testükért stb élnek jól, ez meg nem túl népszerű.

Én speciel azért, mert nem fogják föl, hogy a párjukat ezzel mennyire visszafogják. Meg mert úgy gondolják nekik ez jár.

De ugyanakkor végtelenül sajnálom is őket, mert 10-20 év múlva éhen fognak dögleni. Ha tönkremegy a kapcsolat 0 munkatapasztalattal sehová nem fog kelleni, 30-40 évesen pedig senki nem fogja a két szép szeméért eltartani. Sajnos nem fogják föl, hogy maguknak ártanak.

Illetve nekem mindig is herótom volt azoktól az emberektől, akiknek semmi ambíciójuk nincsen arra, hogy maguktól építsenek föl valamit. Nem a pénz miatt dolgozom. Hanem azért, hogy kihozzak magamból és az életemből valamit, elérjek dolgokat. Szánalmasnak tartom azokat az embereket akiknek tökéletes az, hogy egyedül semmit nem tudnak az asztalra letenni és egész életüket anyagi függésben képesek leélni.

Az előttem szólóval értek egyet

A környezetemben 4 olyan nő is van most hogy ki öregedett /nem öreg de egy kapcsolat ami ilyen az így működik/40-45 éves lett és a barátja le cserélte 20-25 évesre

Mert már 40 évesen azt hitte hogy mindent meg tehet a nő és a barát meg kidobta azzal a szlogennel hogy mi a f... akarsz te amikor egy vasat sem kerestél amióta ismerlek

És hát csak eddig szokták őket utálni és ez után jön a lepattanó összeszedése akkor már nem utálják őket!

"Én speciel azért, mert nem fogják föl, hogy a párjukat ezzel mennyire visszafogják. Meg mert úgy gondolják nekik ez jár."

A férfiaknak (és az ingyenélő pasikat kitaró nőknek is) minden joguk megvan ahhoz, hogy ne legyenek balekok, ők is minimum annyira hibásak egy ilyen helyzetben, mint a kitartott fél, amiért beleegyeztek. Ha valakinek tényleg fontos a fejlődés anyagi téren és tudja, hogy a tervei útjába állna, ha el kellene tartania még valakit, az nem fogja azt mondani, hogy akkor holnap megyünk közös bankszámlát csináltatni és nyugodtan maradj csak itthon ezután drágám, ne fáraszd magad tovább a munkahelyeden.

Egyszerűen csak az átlag magyar ember gyomorgörccsel jár a gyárba a szalag mellé dolgozni sz@rér-húgyér, a főnöke szétalázza, a kollégák irritálóak, a fizetése 60%-át elkölti albérletre, a maradékból pedig balkáni színvonalon él az egyszobás panelban és semmi kilátása nincs az életre. Az átlag magyar ember ölni tudna azért, hogy ne kelljen minden nap egy lehangoló, proli munkahelyen robotolni napi 8-12 órában és egyszerűen csak irigy azokra, akinek ez megadatott.

Nem utálom őket csak én szimplán nem tartom racionálisnak. És mi van ha apuka dobbant valaki mással? A gyerektartasból akar majd fenntartani egy lakást meg eltartani 3 embert a nulla keresetével?

Vagy nem elhagyja hanem baleset történik, meghal vagy tolószékbe kerül stb.

Csúnyán hangzik de ilyenekre is gondolni kell.

Hát igen, az "utálás" inkább "irigylést" jelent. Mikor hulla fáradt vagyok munka után, és még bevásárolni-takarítani-főzni kell, meg a lakásfelújítást is szervezni, néha én is irigylem a sógornőmet, akin csak annyi teher van, hogy milyen színű legyen a tapéta, minden mást elintéz a férje, azt is, hogy miből, meg azt is, hogy hogyan legyen felrakva... De mivel igazából szeretem az életemet, ezért gyorsan elmúlik, és örülök, ha neki ez így jó :)

Ami miatt szerintem muszáj az ilyen felosztáson elgondolkodni akkor is, ha van B terv (tehát jó nagy megtakarítások, hogy az eltartott fél akkor is meg tudjon élni, ha az eltartóval történik valami - enélkül nem szabadna belemenni eleve), az az, ha gyerekeket is vállalnak. Ugye akkor az otthon maradó félnek a gyerekei lesznek a hivatása sok évig, évtizedig. De mi van akkor, amikor az összes gyerek kirepül, a párja pedig még mindig dolgozik? Mi marad neki akkor? Sajnos gyakori, hogy ilyenkor az eltartott szülő rátelepedik a gyerekeire, nem engedi őket, követelőzik, beledumál, hívogat, érzelmileg zsarol, hiszen neki ez volt a hivatása, és nem biztos, hogy egyik napról a másikra ugyanúgy meg fogja találni az élet értelmét a makramézásban. Ezek nagyon csúnya játszmák sajnos, és hosszú távon mindenki tönkremegy benne. Én ezért nem csinálnám. Mindenkinek kell saját élet, saját hivatás, saját pénzkereset, olyan, ami független a családtól.