Van olyan nő itt, aki sosem élte át, hogy egy férfi eloben, személyesen a tudtára adta, hogy szépnek és vonzónak találja, és akár ismerikedne is vele?

Az átlagos külsejű nők nagyon ritkán kapnak olyasféle bóközönt amit itt incel fiúk harsogva próbálnak bizonygatni.

A "szép és a ronda vagy" között pedig számos alternatíva létezik.

Az is a "rondaság" egyik fokmérője ha a korosztályod mindig semmibe vesz, és csak kb apád korabeliek vesznek nőszámba, tragikus és meghatározó élmény egy tinédzser számára.

Másrészt a férfiak sem kizárólag a külső alapján választanak társat, nagyon is mérlegelik hogy ki fia borja lakik abban a testben.

Mondta egy-két ember, de annyira önbizalomhiányos voltam, hogy sosem hittem el és csak gúnyolódásnak fogtam fel.

Nem mondták még élőben, hogy ronda vagyok, suttyókkal nem ismerkedek.

Persze. Maximum apám korabeli távolabbi rokonaim bókoltak olyan 13-14 éves koromban, hogy biztos nem győzi apám elhajtani otthonról a sok udvarlót (haha), csak mert elkezdtem nőnek kinézni kislány helyett, de ők nyilván nem ismerkedni akartak (hál' Istennek).

"Illetve másik kerdes: mondta már Nektek férfi eloben, hogy rondák vagytok?"

Konkrétan azt, hogy "ronda vagyok" nem, viszont az iskolai éveim arról szóltak, hogy néhány fiú osztálytársam egy-egy előnytelen tulajdonságomra kihagyhatatlan módon felhívta a figyelmem minden nap. Ugyan rondának nem hívtak, de voltam már fiú, transzi, leszbikus, "bottal sem", kismellű, dagadt, ormótlan, vagy csak simán hangosan kiröhögtek, mikor elsétáltam mellettük a folyosón.

Kultúráltan és egyértelműen nem igazán. Bunkó, tanulatlan, gusztustalan vagy akár ijesztő/fenyegető stílusban igen.

Azt hogy ronda vagyok, beszólogatás formájában tudtomra adták párszor. Pl, gimnáziumban az osztálytársaim vagy azt utcán. És azért szerintem 18 évesen már nem gyerek az illető, hogy 'elnézhető legyen'. Amúgy nem hiszem, hogy olyan ronda lennék, ha csak képeket látnak rólam, általában elfogadhatónak tartanak.