Miért megy nehezen az emberek elengedése? Tudnátok tippeket adni, hogy mikre figyeljek vagy hogyan kezeljen jobban ezeket az élethelyzezeket?

Egy szakítás sosem lehet kellemes. Igazából mindkét fél megszenvedheti, ha emberileg szerették egymást. Visszautasítani sem jó, főleg olyan embert, akivel nem lenne amúgy gond, csak nem lobban fel a személye felé a vonzalom. Nekem mindkettőben volt részem, és hiába rendeződött békében, mégis rossz volt elveszíteni egy jó személyt. Visszautasítani még kegyetlenebb érzés volt... De a másik esetben ahol engem utasított el azért rossz, mert nagyon megkedveltem, és előtte nem volt senki olyan, aki ezt ilyen mélyen kiváltotta volna.

El kell engedni. Mindennek megvan az okja, mi3rtje. Ma még nem látod, de eltelik pár év, és akkor ræjössz.

* oka , na.

Nekem az a recept jött be, hogy egy középen kettéválasztott lapra összeírtam az előnyöket, pozitív tényezőket, illetve a hátrányokat és negatívumokat. Gyengébb pillanataimban azzal büntetem magam, hogy újra le kell körmölnöm. Sokkal könnyebben el lehet így engedni bárkit.