Ha egy nőnek rossz az apjával való kapcsolata, vagy egyenesen nincs, az garantáltan rányomja a bélyegét arra, ahogyan a kiszemeltjeihez viszonyul?

Attól függ feldolgozta-e már a traumát, vagy csak elásta, jó mélyre.

így lesz egy nőnek apa-komplexusa

Nem feltétlen.

egy olyan egészségtelen párkapcsolatban fogja magát találni, ahol a férfi és a nő nem egyenrangú felek, akik kölcsönösen tisztelik egymást és támogatják a másikat. hanem lesz egy kvázi apja, akivel alá-fölérendeltségi viszonyban lesz. az lesz amit a férfi mondd a kapcsolatban, mivel ő felveszi egy óriás gyerek szerepét, akinek nincs beleszólása az életébe.

Sajnos igaz. Nálam legalábbis.

Én tudom, hogy nagy baj az, hogy az apám nem volt jó értelemben véve szerelmes a lányába, azaz belém. Anyám is mindig úgy érezte, hogy nem szereti őt. Pedig szerette egyébként, de ezt nem fejezte ki soha semmilyen romantikus módon, tehát anyám nem érezte nőnek magát mellette. És valahonnan innen eredhet az, hogy soha nem hittem el egyetlen páromról sem, hogy szeret engem. Mindig azt gondoltam, hogy én vagyok a szamár a ló helyett. Amikor az a srác közeledett hozzám, akibe nagyon szerelmes voltam, anyám is rátett egy lapáttal, mert épp akkor kezdte hajtogatni, hogy nem szabad ennyire egy fiúhoz ragaszkodni, amikor az illető felhívott egy mondvacsinált ürüggyel és majdnem sírtam a nevetéstől, annyira átlátszó indokkal szerezte meg a telefonszámomat egy közös ismerőstől. De akkor anyám jött ezzel a negatív szöveggel és onnan kezdve nem hittem el, hogy egy ilyen férfinek én valóban tetszhetek. El is baltáztam rendesen.