Egyedülállóként nagyon hiányzik a bőrkontaktus, nem a szex, csak az összebújás. Mivel tudnám enyhíteni?

A volt párommal mindig összebújtunk ébredés után, ha télen felöltözve aludtunk, akkor direkt levetkőztünk legalább felül, hogy összeérjen a bőrünk, és kifli pózban összebújtunk. Nem lett belőle szex, ahhoz nem volt kedvünk, hiszen álmosak voltunk, egyszerűen csak annyira megmagyarázhatatlanul jó érzéssel töltött el érezni egymás bőrét, hogy máris jól indult a reggel. Ilyen összebújásokat az esti filmnézés közben is csináltunk, vagy szex után.

De ennek már fél éve vége, azóta nem volt férfi az életemben semmilyen értelemben.

Ez a dolog viszont egyre jobban hiányzik, annyira elesettnek és magányosnak érzem magam, de nincs aki enyhítse. Egyéjszakás kapcsolatokba nem szeretnék csak ezért belemenni, hiszen nem a szex hiányzik, illetve ott nem is szokás nagyon összebújni.

Párkapcsolatra nincs senki, hiába ismerkedem, társkeresőzök, de talán még nem is állok rá készen, annyi sérelem van bennem a szakítás miatt.

Arra is gondoltam, hogy talán egy háziállat segítene, vele is össze lehet bújni, igaz szőrös, de meleg a teste, lélegzik, szeretetet ad, és pótolná ezt az érzést. Bár ettől a gondolattól még szerencsétlenebbnek érzem magam, hogy én reggelente a macskámmal bújok majd össze, míg másoknak az én koromban már családjuk van. Mit tegyek?