Sok egyedülálló ember miért élvezi, ha másnak sincs senkije?

Tudod az a szép magyar mondás, hogy "dögöljön meg a szomszéd tehene is". Olyan jó lenne néha, ha az általános mentalitás az lenne, hogy "de jó, ha a másiknak sikerül és boldog és ez azt jelenti, hogy nekem is összejöhet!".

A másik megközelítés, hogy így akar magának igazat adni, mert tudja hogy nagyon elcseszte valahol.

Ilyet még nem tapasztaltam, velem a fordítottja van, folyton arról próbálnak meggyőzni, hogy szüljek.

Szerintem is megbánták.

Én nem akarok elköteleződni és nem akarok gyereket. Ha esetleg elmesélem ezt valakinek, akkor nem kell úgy venni, hogy rá akarom beszélni. A többiek nevében nem tudok nyilatkozni, de mi értelme lenne bárkit lebeszélnem a kapcsolatról? Ő így boldog, én meg úgy.

Ezzel szemben tudnád hány kapcsolatban élőtől kapom folyamatosan, hogy miért nincs barátom, meg mennyire jó is az, meg, hogy hülyeség, hogy nem akarok senkit. Inkább ők a kevésbé elfogadóak az én köreimben.

Kérdező, elég naiv vagy...hány éves vagy?

Igen, van olyan, hogy egy kapcsolat értetlenné válik két olyan ember között, akik nagyon szerették egymást, és talán meg sem csalják a másikat, de szó szerint szenvednek egymás mellett. És nem lehet már megjavítani. Egyszerűen más irányba változtak, mást várnak el egymástól is, önmaguktól is.

De ami a példádat illeti, én egyedülálló anyaként annyit tudnék javasolni minden nőnek, hogy annyi gyereket szüljön amennyit egyedül is el tud tartani, ha arra kerül a sor. És azt hogy ne vállaljon gyereket olyan okból hogy attól majd megjavul egy szar kapcsolat, mert nem fog. Ez józan ész. Én kívánom mindenkinek, hogy megtalálja a boldogságát, de ne legyen ostoba. És a szerelemtől mindenki ostoba lesz átmenetileg.

Én a fordítottját tapasztalom mindig a miért nincs b nőd ? És a mi lesz ha neked is lesz majd terhes b nőd ?

K...a jó lenne ha leszállnának az életemről mer am senkinek semmi köze hozzá.

Am meg én tudatosan kerülöm a kapcsolatokat, mivel a magánéletem egyéb dolgai mellet k...a nincs ezekre IDŐM !