El tudnátok fogadni, ha a párotok az összes vasárnap meccsen lenne, mert az a hobbija és plusz munkája?

Igen én is azon gondolkozom,hogy mindkettőnknek igaza van.

Nekem is, mert egyszerűen,így neveltek és így tartom helyesnek,hogy vasárnap legalább legyen együtt a csalad. Mert az hogy reggel elindul és hajnalba ér haza és majdnem keresztül utazza az országot egy nap alatt, számomra csak idegeskedéssel jár, már most! És úgy érzem az a plusz pénzt nem éri meg, ha a kettőnk munkájából is megtudnánk élni.

De őt is megértem, hogy ez a hobbija és nem vonhatom meg tőle. Jó abban amit csinál és örömet okoz neki. Sokat tett bele abba, amit csinál és már egészen magas szinten is van, szóval én elismerem a benne lévő munkáját és örülök, hogy ilyen ügyes benne. És felmerül bennem az a probléma, hogy mennyire könnyebb lenne neki is, ha egy olyan barátnője lenne, aki elfogadja neki a vasárnapot és vele együtt örül a sikerének.

Nyilván én is szeretek egyedül lenni. Sokszor van nekem is szükségem rá.

Amikor csak úgy kimegyek futni, biciklizni, rajzolok vagy találkozom a barátaimmal, családommal vagyok vagy a kutyámat sétáltatom. De ez nekem nem reggeltől hajnalig tart,minden egyes vasárnap.

Plusz tényleg jó ebben és eljuthat odáig is, hogy külföldre is küldik majd, aztán kiderül, hogy mindenhéten majd külföldre megy,mert az már tényleg nagy szám lesz.

Csak az a baj, hogy arra nem elég a vasárnap. Arra már 2-3 nap kell.

Úgyhogy rá menne a hétvége, hétköznap meg munka.

Gyerekek mellett meg már nem tudom, hogy lehetne ezt hogy viselném el.