Ki tud teljesedni egy no/ffi ugy h nincs parja vagy a parja nem veszi nokent/ffikent szamba?

Az ember élete alakulása saját magán múlik, és nem másokon. Amíg csak a legalapvetőbb túlélés a célod egy olyan munkahelyen, amit utálsz, hazaérve meg nincs semmi, ami különösebben lekötne, addig tényleg jó, ha van melletted valaki, aki folyton drukkol neked, hogy ne add fel (bár ez lehet családtag, vagy barát is, nem feltétlenül társ). De ha keresel saját célokat, amik iránt szenvedélyt is érzel, akkor jól megleszel a bőrödben akár egyedül is.

Nem a párkapcsolaton múlik a boldogság.

Nem kell párkapcsolat ahhoz, hogy az ember boldognak és kiegyensúlyozottnak érezze magát. Nekem az a tapasztalatom, hogy amióta megtanultam egyedül is jól érezni magam, azóta egy kapcsolatban is sokkal jobban működök, főleg egy hasonlóan gondolkodó társsal.

Két boldog ember sokkal jobban működik együtt, mint egy két szomorú, magát a másik nélkül nem teljesnek érző ember.

Az olyan esetekben meg, amikor ez egyik nem veszi a másikat nőkent/férfiként vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy nem tekint rá teljes értékű társként, az megint egy más dolog. Ebben az esetben szerintem az ember nem is érzi jól magát abban a kapcsolatban.