Nem szokásom nős pasikba habarodni, de beleszerettem valakibe, akiről azt hittem nincs senkije, mert nem volt soha rá utaló jel. Megtudtam van barátnője. Nem lehet köztünk semmi, és most nagyon rosszul érzem magam. Hogy kéne gyorsan kilábalnom ebből?

Te vigyázol az ő erkölcseire? Te óvod - magad ellen - az ő kapcsolatát?

Te nem vagy normális! Ez nem erkölcsösség, ez natúr hülyeség!

Hogyan sikerült az a belehabarodás.

Egyébként meg, éld a mindennapjaidat, és ne erőltesd, hogyan felejtsd el, éld meg az érzéseidet, és ne próbáld megtagadni és hazudni magadnak, mert akkor nehezebb.

Mondok még valamit, több évtizede házasok is válnak el, több éves kapcsolatok is szakadnak meg, rám sem volt soha tekintettel senki párkapcsolati téren, tehettem én akármit a kapcsolatért, ha nem egymáshoz tartoztunk, így is, úgy is vége lett volna azoknak, amik véget értek. Most már én sem vagyok tekintettel másra, csak magamra, és arra, aki jól érzi magát velem, és én is vele, addig, amíg lehet, úgy, ahogyan lehet.

#4 véleményét osztom.

Miért ne lehetne semmi? Ez csak rajtatok múlik.

Az emberi kapcsolat nem egy birtokolt tulajdon, nem ellopod a barátnőjétől, hanem a ő szabad választása, hogy őt vagy téged választ. Ha egy harmadik személy képbe kerül és érzéseket indít be, akkor az mindenféleképpen, elkerülhetetlenül megváltoztatja a kapcsolatot, akár együt maradnak, akár nem, de nem marad olyan, mint régen.

Az nem önzőség vagy az erkölcsösség hiánya, ha felvállalod és megéled az érzéseidet, mert mással érzitek kölcsönösen jól magatokat.

A megcsalás, hűtlenség már más lapra tartozik, az már gerinc és erkölcsösség kérdése.