Hogyan tudtok gyerek mellett egyensúlyt tartani a házaséletetekben?

Még nincs gyerekünk, viszont beszéltünk a férjemmel, hogy mik az elképzelések. Én megértem az ő szempontját is, de nyilván a magam szemszögéből tudom csak a dolgokat figyelni.

A férjem is megérti, hogy nyilván én, aki majd egész otthon egyedül leszek a picivel, igényelni fogom, hogy ő is aktívan részt vegyen a gyereknevelésben, házimunkában, mert nekem is szükségem lesz némi kikapcsolódásra, viszont ő meg 10-12 órákat dolgozik egy nap, és ha ez a babavállalásig sem változna, akkor ő előre szól, hogy nem hajlandó munka után még más "otthoni munkával" is foglalkozni, csakis pihenni. Én ezt megértem, csak közben meg ott a gondolat, hogy akkor mikor lesz időm pl magamra, hogy ismét nő lehessek, vagy mikor lesz lehetőségünk egymással foglalkozni, hogy a házasságunk se menjen tönkre?

Amúgy a férjem nagyon odaadó ember, egyelőre úgy néz ki, hogy babát is ő akar jobban és hamarabb, mint én, az unokaöccseivel is tüneményes, látszik rajta, hogy jó apuka lesz belőle, meg egyébként a jelenben kiveszi a részét a házimunkából is, ha nagyon hisztizek, de azért mégis van bennem egy kis félsz, hogy mi lesz akkor, ha én teljesen kiszolgáltatott leszek neki. Mert most ugye ott van az a megnyugtató érzés, hogy a kettőnk anyagi terhei nem egyedül az ő vállát nyomják, mert dolgozom én is, jó fizetésem van, de ha ez változik, ráadásul pont egy időben a babával, akkor az csak plusz egy stresszforrás.

Vagy irreálisak a félelmeim? Másoknál ez hogy működik?