Azok az emberek akik nyomulnak a másikra (nők és férfiak egyaránt), miért nem veszik észre, hogy a másik nem kér belőlük? Miért kell megbántani, megalázni ahhoz, hogy észrevegye magát?

Alapvetően ez akkor történik, mikor az önös vágy uralkodik a józan ész és a közös érdek rovására. Mikor *én* akarok kapcsolatot veled (és nem érdekel, hogy te erről mit gondolsz), *én* udvarolok neked (és nem fogadok el nemleges választ), *én* vágyom szeretetre, figyelemre -esetleg kifejezetten a tiédre (és nem érdekel, te ezt mennyire élvezed). Ez egyszerű énközpontú gondolkodás. A másik opció pedig, hogy az önérzetük sérül, ha elfogadják, hogy ez nem jött be. És ez ellen tagadással védekeznek.

Van, aki tud veszíteni, van, aki nem.

Erre én is kíváncsi lennék, hogy ilyenkor mi jár a másik fejében. Van egy srác, akivel először kb. 3 és fél éve közöltem nagyon finoman, normálisan, hogy köztünk nem lehet semmi. Személyesen nem is futunk össze, tehát nincs az, hogy állandóan látnia kell. Mégis időről időre ír facebook-on, hogy mi újság velem, milyen a meló, stb. Aztán rá pár napra, hogy nincs-e kedvem találkozni. A 3 és fél év alatt kb. 10x játszottuk ezt el, hogy persze ezután megsértődött, nem írt 1-2 hónapig, aztán megint írt és mindig ide akart kilyukadni. Persze én sose kerestem, tudja, hogy van más 3 éve.

Tudom, már rég tiltanom kellett volna, de elég régi az ismerettségünk, és gyakorlatilag a családjával nagyon jóban vagyok, így nem volt szívem. (Hamarabb ismertem meg a családját, mint őt.)

Szerintem amúgy az ő esetében ez valami defekt lehet, nem bírja elfogadni, hogy valamit nem kaphat meg. Azt hiszi, ha jó fej mondjuk 1 napig, utána megérdemel valami "jutalmat". Már az első alkalommal úgy láttam, hogy olyan, mint egy kiskutya... Azt hiszi, 2 szép mondat után neki jár, hogy egy lány belé szeressen vagy valami hasonló.

A kedvencem az, amikor pár hónap hallgatás után rám ír, "féltékennyé akar tenni", pl. így: "van egy lány, szerinted mi a legjobb randi hely? minden ebédszünetet vele töltök, így szeretném munkán kívül is elhívni" Adok neki valami jó fej tanácsot meg hogy hajrá, drukkolok. Rá 1 órára... de nincs kedved eljönni velem ide vagy oda? :D És már kívülről fújom, mikor lesz 2 hónap csendkirály, mire nem fog válaszolni... Már azt is mondtam neki, hogy ettől se igazán férfi a szemembe. Nem is lesz soha. De nem fogja fel.

Volt már ilyen pasival dolgom. A legtöbb uralkodó típus volt, azért erőltette magát és a találkozókat. Pl. volt amelyik kérte a beosztásom, hadd nézze meg, majd ő kitalálja, hogy mikor fogok ráérni találkozni.

Egy valaki meg volt, aki görcsösen erőltette a kapcsolatot, mikor semmiben nem illetünk össze és lehetőségünk se volt közös programok megvalósítására.

# 5

Csak azért mert én is fent vagyok azon a oldalon. És láthatóan fel akarja dobni az unalmas hètköznapjait, más férfiakkal.

Már alapból nem egy korrekt személy ha van pár kapcsolata és mellé keres mást. Nem vesztettem semmit hogy én nem voltam jó neki.

Hát nálam egy fucsa helyzet van. Volt egy pasi, én észre sem vettem, míg nem kezdett el nyomulni rám. Aztán elkezdett nekem is tetszeni, adtam a jeleket, de soha nem hívott el sehová, mikor én kezdeményezek kitér, ha nem foglalkozom vele, megint mint ha udvarolna. Szóval egyrészt van aki azt mondja, hogy csak időtöltés vagyok neki, hagyjam a fenébe, mások meg piszkálnak, hogy egyértelmű hogy bejövök neki, kezdeményezzek én. Mikor viszont kezdeményezek, ő visszavonulót fúj, én meg azt érzem zaklatom. Eléggé oda vagyok érte, így nehéz vállat vonni, és továbblépni (ami a leglogikusabb döntés nyilván)

Szóval lehet hogy ő úgy éli meg, hogy rátapadtam, pedig ez az ő részéről csak ártatlan flört volt. A fene sem tudja mikortól kéne valakit komolyan venni.