Mi történik velünk? Miért veszekszünk apróságokon?

Nagyon szeretjük egymást, ez kétségtelen. Sosem veszekszünk, sosem bántjuk egymást. Teljesen harmonikus a kapcsolatunk, ha vannak is apróbb súrlódások, meg tudjuk beszélni. Alig várom, hogy találkozzunk, még akkor is hiányzik, mikor együtt vagyunk. Nem tudok betelni vele és egyre erősebben vonzódom hozzá minden értelemben. Másra rá sem tudok nézni és érzem, hogy ez felőle is így van. De mostanában valamiért nem érzem olyan jól magam mellette. Alig várom a találkozást, lelkes vagyok, mégis pár óra múlva unni kezdem. Aztán ha külön vagyunk, újra hiányzik. Mintha eltávolodnánk egymástól és nem tudom, mi lehet az oka. Apró dolgokon veszünk össze egyre gyakrabban, közben tudjuk, hogy hülyeség és emiatt nem érdemes, mégis veszekszünk. Felváltva generáljuk a vitát, aztán amikor rájövünk, hogy nem is komoly, megy a békülés. Mint az ovisok. Mi lehet az oka ennek? Egyik részről sincs harmadik fél. Teljesen megbízunk egymásban.