Párkapcsolat szempontjából figyelembe vennéd eme tényt: "Bántalmazták gyerekkorában leendő párodat. "?

Figyelembe venném, de ez így önmagába nem lenne kizáró ok. Azt nézném, hogy milyen ember most, nem pedig a múltja alapján ítélek el valakit.

21L

Ez igazából egy összetettebb kérdés, minthogy el lehessen rendezni egy igennel vagy egy nemmel.

Számít, hogy ki. Hogy mikor, milyen hosszú időtartamról volt szó, mindkét szülő, vagy csak az egyik, ha az utóbbi, akkor ki, és hogy reagált erre a másik. Továbbá, hogy fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazásról van-e szó, esetleg ezek egyvelegéről.

Illetve mennyire hagyott ez nyomot benne, torzult-e a személyisége, megnehezíti-e a mindennapjait.

Engem például bántalmaztak a kisgyerek (3 év) koromtól a késő kamaszkorig (19) terjedő időszakban fizikailag, lelkileg, illetve szóban szexuálisan is, de inkább az a fajta felnőtt lett belőlem, aki csakazért is kiáll magáért, mivel már kaptam eleget, és most már nem a kisgyerek vagyok, akit be lehet hajítani az asztal alá.

Szerencsére a párkapcsolataim során csak ritkán volt erre szükség.