Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Honnan jön a férfiakban a nők eltartása ötlet?
Azért töprengek ezen, mert most úgy alakult az élet, hogy nőként elképesztően jól keresek (és még sokáig fogok).
Viszont a páromról ez nem mondható el, eddig is együtt voltunk, el vagyok jegyezve, hamarosan esküvő.
Volt már eddig is szó gyerekről, jövő év elején gondoltuk nekikezdeni.
Becsületes, szorgalmas, mindig megy munkába, mindig vállalja a túlórákat, mindent pénz közös (most is).
Arra gondoltam, hogy maradjon ő a gyerekkel majd, ebbe szívesen bele is egyezett.
Rosszul érzem magam, hogy óránként kereken 5ször annyit keresek és nem szakadok bele, de ő meg igen.
"Nincs szükségünk" arra, hogy ő dolgozzon.
Szerintetek normális ötlet lenne, ha megadnám a lehetőséget befejezni az egyetemét? Abba hagyta 2. évnél ,mert nem volt annó támogatása és nem ment úgy, elment dolgozni. Vagy legalább estin? És 4 órást dolgozhatna vagy hétvégi ezt-azt?
Felőlem a gyerekkel is várhatunk még 2-3 évig.
Én fiatalabb vagyok 9 évvel.
1 éve végeztem, nekem más a családi hátterem.
Gáz? Az összes barátnőm lefújjolt, a barátaim is, azt mondják, hogy kiherélem ha én tartom el.
Mások azt mondják ne vegyek a nyakamba ilyen koloncot..
De ő is támogatott, amíg végeztem az egyetemen.
Szerintetek?
Mert csak az egyetemi nyelvész professzorok kereshetnek jól?
Képzeld!-Még hadarok is;)
Nem is a szakmámban helyezkedtem el, egyetem mellett volt egy hobbim, amiből jelenleg most már meg is tudok élni.
Diploma a további előrelépésekhez,CV-hez,magabiztossághoz és pótlékokhoz kellett.
A szüleim is ellenzik, amúgy sem csípik nagyon (De nem is fúrják a kapcsolatunkat).
Mindenki azt mondja, hogy ne tegyem, mert biztos csak kihasznál és aztán továbbáll.
Csak 1,5 éve vagyunk együtt.
Bizonytalan vagyok, mindig is nagylelkű voltam, de sokszor megbántam utólag..
De bűntudatom van.
Én irodában dolgozom, pazar körülmények között, rengeteg csapatépítő, meeting, továbbképzés, csocsó, masszázsszékes szoba, ping-pong,klíma, ingyen üdítők és italok, és bármint is csinálok bent ugyanúgy órabérben vagyok.
Sokszor nincs mit csinálni, ezért csak javítgatok régebbi munkákat, dumálunk a kollégákkal.
Amikor hazajövök nem sokszor vagyok fáradt, csak amikor nagy hajtás van és túlóra.
De általában jól vagyok és boldogan.
Őt a munkahelye felőrli. Zsarnok a főnöke, fizikailag megterhelő munka, ő folyamatosan fáradt és nyűgős :(
Nekem nem ér annyit az ő keresete.. Rosszul gondolkodom?
válasza:Egyetlen egy dolgot csináltál rosszul, mégpedig azt, hogy nem vele beszéltél erről elsőnek.
Az anyagi támogatásod, meg akár úgy is felfoghatjátok, hogy befektetés a közös jövőtökbe, mert ha ő is végez egy egyetemen nagyobb eséllyel fog jó munkát találni.
Én kifejezetten örülnék ha a párom hajlandó lenne áldozatot hozni értem.
válasza:A torténelmunkben gyokeredzik ez. Regen szellemi munkát csak férfiak végeztek, nok nem is tanulhattak. Fizikai munkát meg a férfiakjobban bírjak, így a noknek csak a ház rendbentartasa maradt és a gyermeknevelés. Ami nem volt kis munka, lévén az atlagos gyermeklétszám 8 volt. Azóta a világ sokat változott, de a férfiakat meg mindig megviseli, ha nem ok teljesítenek jobban. Volt egyetemi csoporttarsamat az édesanyja rengetekszer próbálta lebeszélni, hogy ne kezdjen nem diplomas férfival. Végul maga is rájott, meg minden olyan férfival való kapcsolata aki nem volt diplomas azért fulladt kudarcba, mert a pasi feltékeny volt ésbeszologatott. Pl. vizsgaidoszakban a "te egész nap ulsz, mibe fáradtál ki, nem is csinálsz semmit" nagyon jellemzo volt. A noket ezzel szemben vonza az ha a férfi jól teljesít, ha tiszteletet vív ki szakmailag. Sajnos a mai világban még mindig sokszor a férfiak keresnek tobbet ugyan azért a munkáért. Így két diplomas és azonos munkát végzo párkozul ha a férfi keres tobbet, akkor evidens, hogy a no fog otthon maradni a gyerekkel.
Ezeket a falakat lekell donteni. Tamogasd a párodat abban, hogy fejlessze magát és olyan munkahelyet találjon, ahol jól érzi magát. A gyerekkel meg nyugodtan maradhat otthon.
válasza: válasza:Szerintem ez jo otlet, evtizedes tavlatban semmit nem szamit az a rovid ido, amig forditott felallasban vagytok. Az emberek azert fujopnak, mert max ket evet neznek ki beloletek.
Ha csaladban gondolkoztok akkor a gyerekeknek is jobb lenne, ha nem egy lestrapalt apjuk lenne. Minden azt bizonyitja, hogy jobb lenne tovabblenie.
Van egy gondolatkiserletem: megbetegszik, sulyosan, honapokig kemora kell jarni, lassan szedi ossze az erelyet, a kontroll vizsgalatokkal egyutt mondjuk ket ev mire helyre jon. Evidens, hogy te ezalatt tamogatod anyagilag es emberileg is, a kornyezeted is ezt varja el toled, senkiben fel sem merul az ellenkezoje. Akkor viszont felmerul a kerdes: a joban-rosszban miert
válasza:(ahh, elkuldtem veletlenul)
Miert csak az eletveszellyel jaro nagy rosszra vonatkozik, a kicsire miert nem? Mintha az ember patikamerlegre tenne a masik eletet es mericskelni, h itt mar erkolcsi valsag nelkul nem meguszhato a segitsegadas elmaradasa, ott meg meg igen, akkor hagyjuk is.
Raadasul nem csak egy gyerekkori alom megvalositasaban akarsz segiteni (bar azon sincs semmi magyarazni valo), hanem a kozos jovotokbe fektetnel bele. Olyan embernek tunsz, aki ezt onzetlenul adna es nem vagna allandoan a masik fejehez, hogy nekem koszonhetsz mindent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!