Fiúk! Ti barátnak mondjátok, hogy hiányzik, vagy hogy fontos nektek?

Hát, volt olyan fiúbarátom, akivel ezeket rendszeresen mondtuk egymásnak, ha kevesebbet tudtunk beszélni bármi miatt.

Azóta már a vőlegényem.

Nos, felnőtt férfiak nem szokták ekképpen kinyilvánítani az érzelmeiket, ha nem a párjukról, vagy a gyerekükről van szó. A haver az haver, a barát pedig barát. A haverral jól érzi magát az ember, amíg van, a barát pedig akkor is barát marad, ha évtizedek óta kontinensek választanak el tőle. Ha találkozunk, megropogtatjuk egymás csontjait, hatalmasat beszélgetünk, kihasználjuk az időt, amit a sorsunk engedélyezett, aztán megy ki-ki a dolgára. De tudjuk, hogy vagyunk egymásnak.

Erről szól az igazi férfibarátság. Sajnos mára teljesen elferdült a fogalom.

A helyzetem hasonló,csak én vagyok a férfi.A lánnyal tök jó minden,csakhogy a elkezdett olyanokat csinálni,ami már egy párkapcsolat alaprésze,ezért rákérdeztem,hogy pontosan mit akar,persze tagad,mert csak barátok vagyunk,de ki hiszi el?

Akkor lehetséges ez,ha mindkettő boldog párkapcsolatban él vagy megtartják a kellő távolságot, különben átfordul az egész kapcsolattá.